Pörög a teherűrhajó, lassul az orosz űrprogram

iho   ·   2015.05.01. 11:15
prog_cim
Nyilván a két információ között nincs közvetlen összefüggés, de valahol mégis összefüggnek a dolgok: miközben a kedden felbocsátott, de azóta is tehetetlenül sodródó, irányítás nélküli orosz Progressz megmentéséről már kénytelen volt lemondani az irányító központ, az orosz szövetségi űrügynökség bejelentette, hogy igen durva mértékben, 35 százalékkal csökkentették a következő évtizedre szóló költségvetését.

A várható változásokhoz nyilván kapcsolódik az, is, hogy az oroszok részesedése a Nemzetközi Űrállomás ellátásában néhány év múlva valóban radikálisan csökkenhet, ha munkába állnak a jelenlegi amerikai tervek szerint az új személyszállító űrhajók. Mint ahogy a Progressz mellett ma már ezeknek az űreszközöknek a cargováltozatai meglehetős biztonsággal, menetrend szerint viszik a szükséges dolgokat az ISS-re: ez azt jelenti, hosszú távon a Rosszkozmosz számára ez a bevételi forrás is alaposan lecsökken.

Amikor a Progressz jó pályán közelíti az űrállomást

Ami a teherűrhajót illeti, a Progressz – sokminden más, élelmiszer, ruha, egyéb felszerelés mellett fedélzetén egyébként magyar műszerekkel is – várhatóan május 3–4. körül lép be a sűrűbb légkörbe és ott elég: gyaníthatóan semmiféle kárt nem fog okozni, mert a darabjai nem érnek el a Földre, elégnek a légkör részecskéivel történő nagysebességű ütközés során. Az űrállomáson mindenből an elég tartalék, de a kiesett szállítmány pótlása érdekében, az Űrvilág portál információi szerint, a következő Progressz-indítást augusztusról előrehozzák.

A gond csak az, hogy egyelőre semmit nem tudni, legalábbis a külvilág semmit nem tud arról, mi okozta a mostani start hibáját, miért került rossz pályára a kapszula, miért nem nyíltak ki az antennái, miért nem sikerült visszanyerni felette az ellenőrzést: a jelek szerint valami eléggé kapitális hiba történhetett, és mivel a pálya is rossz, gyanítható, hogy a hiba vagy a problémák sorozata valahol a hordozórakéta utolsó fokozata körül kezdődhetett, márpedig ez a rakéta-űrhajó rendszer több évtizede a világ egyik legmegbízhatóbb űreszköz-összeállításának bizonyult. Viszont az újabb indítás, legalábbis a nemzetközi normák szerint, csak akkor lenne lehetséges, ha egy sikeres vizsgálat nyomán már biztosan tudják, mi okozta a bajt, mit kell korrigálni, hogyan lehet remote-rendszerrel leállítani a pörgést:

A radikális költségvetési csökkentés ugyanakkor erősen kérdésessé tesz más, ugyancsak ambiciózus orosz programokat. Korábban Moszkva úgy tervezte, 2025-ben megtörténik az első orosz emberes holdkörüli repülés, majd 2029-ben az orosz űrhajósok már leszállnának kísérőnk felszínére. Ezzel és más tervekkel kapcsolatban kezdődött egy új, minden eddiginél nagyobb hordozórakéta fejlesztése, és mindehhez egy új űrrepülőtér, űrközpont, aviatikai kutató- és oktatási központ építése is a Távol-Keleten: a Vosztocsnij nemcsak azért lenne fontos, hogy megfelelő starthelye legyen az óriásrakétáknak, hanem hogy végre kiválthassa Bajkonurt, amelynek használatáért Kazahsztán időnként igen radikálisan megemelt bérleti díjat szed az oroszoktól. A friss hírek szerint azonban a néhány hónappal ezelőtti elnöki látogatás ellenére Vosztocsnij építése is lelassult, ahelyett, hogy Putyin intenciói szerint felgyorsult volna, és a beruházás környékén állítólag kellemetlen korrupciós ügyek is felszínre bukkantak, miközben a ki nem fizetett munkások sztrájkja sem segítette az ütemterv betartását, az első személyszállító űrhajó itteni startját 2018-ban.

Lassabb a kelleténél az új kozmodrom építése

Hogy miért kevesebb a pénz, az ebben a jelenlegi helyzetben, világos, tekintve az orosz gazdaság általános helyzetét, a nyersanyagárak csökkenése, a szankciók és a belső szerkezeti problémák miatt. Ugyanakkor az is kérdés, akkor mire fordít mégis nagy pénzeket az orosz vezetés? Nos, ez ügyben viszonylag sűrűn kapunk eligazodást segítő híreket: megemelik a legyártandó harci gépek számát, új bázisokat építenek és bezártakat nyitnak újra északon, ahol Oroszország szemlátomást a maga által deklarált területi igényeket akarja nyomatékosítani és garantálni, annak reményében, hogy a Jeges-tenger alatti energiamezőknek egyedüli haszonélvezője lesz.

Amikor még úgy tűnt, rendben van minden: start utáni pillanatok

A Szovjetunió számára az első szputnyik, az első ember az űrben a hidegháború nagy győzelme volt, a mostani hidegháborúban a jelek szerint az űrsikerek másodlagosak lesznek. A nagy különbség az, hogy épp amint Vosztocsnij példája, vagy akár az amerikai Apolló-program mutatja, az űrrepülés nagy feladatai, ezek a kihívások mindig erősen felpezsdítik a technológiai fejlődést, de az, hogy mondjuk újrakezdik a Tu-160-as bombázók gyártását, nem hordoz semmi előremutatót, semmi olyan minőségi változást, amelyre pedig az orosz aviatika is erősen rászorulna.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk!

Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!

Kapcsolódó hírek

Vasút Repülés Hajózás Nagyvasút Légiközlekedés Belvíz

Brüsszel döntött: 2040-ig el kell készülnie a Budapest–Bukarest NSV-nek

iho.hu   ·   2024.06.17. 11:45

Jóváhagyták a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó új uniós rendeletet, benne a magyar és a román főváros közötti nagy sebességű vasút megépítésére vonatkozó passzust. A döntés végleges, a hálózatot három lépésben fejlesztik tökélyre, a végső határidő 2050.