Pusztuló hajógyár

Arnold Balázs   ·   2013.04.14. 19:00
kiskep_revkomarom

Révkomáromban 1898. óta működött hajógyár az Erzsébet szigeten. Az üzemet 1923-tól a Škoda vállalat bérelte, és gyártott itt vontatóhajókat, uszályokat és monitorokat is. A hajógyár ekkoriban 3-500 alkalmazottat foglalkoztatott. Az új hajógyár alapkövét 1947. április 23-án tették le a Nádor-vonal I. erődjében. A hajógyár építése miatt az erődöt elbontották. A mai hajógyár az Erzsébet-szigettel átellenben, a város nyugati szélén a vasúti híd közelében fekszik.

A hajógyár 1950-ben önálló nemzeti vállalattá alakult és a kommunista politikus Steiner Gábor nevét vette fel. Ezekben az időkben a vállalat a járás legnagyobb munkaadója és Csehszlovákia legnagyobb hajógyára lett. Az 1954-es és 1965-ös árvizek hatalmas pusztításokat végeztek az üzemegységekben. Fénykorában a vállalat egyaránt gyártott folyami és tengeri hajókat, kotrógépeket és uszályokat is. A hajógyár ezidőtájt 800-1000 embernek is munkát adott, szakmunkás utánpótlására hozták létre a városban a Gépészeti Szaktanintézetet is.

Betört ablakok, elhanyagolt gépek... kongnak az ürességtől a csarnokok<br>A képre kattintva galéria nyílik a szerző fotóiból

Az utóbbi időkben a Szlovák hajógyár (Slovenské lodenice) nevet viselő vállalat 2000-ben került csődközelbe, de a szlovák állam megmentete. Ám a főként orosz és német megrendelők is anyagi gondokkal küszködtek, a megrendelt munkák átvétele, kifizetése rendszeresen késett vagy többször el is maradt, így a hajógyár bevételei bőven a várt értékek alatt, veszteségei pedig jóval felette maradtak. 2012-ben a gyár teljes bezárása is napirendre került, mind a háromszáz dolgozónak felmondtak. A gyárban végül a munkások töredéke maradt meg, a vállalat napjainkban egykori kapacitása töredékével üzemel, főleg javítási, karbantartási munkákat végez.

Kapcsolódó hírek

Vasút Repülés Hajózás Nagyvasút Légiközlekedés Belvíz

Brüsszel döntött: 2040-ig el kell készülnie a Budapest–Bukarest NSV-nek

iho.hu   ·   2024.06.17. 11:45

Jóváhagyták a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó új uniós rendeletet, benne a magyar és a román főváros közötti nagy sebességű vasút megépítésére vonatkozó passzust. A döntés végleges, a hálózatot három lépésben fejlesztik tökélyre, a végső határidő 2050.