Rendkívüli ülést hívott össze Tarlós

Tarlós István elmondta: a főváros 15 százalék forrást zárolna az intézményeknél és azt a BKV működési céljaira fordítaná, 6 milliárd plusz 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtana a cégnek, 9 milliárd forint tagi kölcsönt adna április 30-ig, befagyasztaná az összes nem kötelező feladatot és a legvégsőbb esetben tarifaemelésről is döntene, ha a kormány felszabadítaná a 32 milliárd forintos normatív támogatást és megadná a főváros által kért 21 milliárd forintos támogatást.

A főpolgármester közlése szerint ha a BKV működési finanszírozása stabilizálódik, akkor refinanszírozható lenne az első negyedévben visszafizetendő 45 milliárd forintos hitelállomány, amelyet 2004-ben vett fel a társaság.
„Abban a pillanatban, hogy ez nem történik meg, a hiteleket vissza kell fizetni, ami egy pillanat alatt a BKV közvetlen, szó szoros értelmében vett fizetésképtelenségét jelenti” – tette hozzá Tarlós István.

A városvezető álláspontja szerint a főváros „erején felül, a lehetőségei végső határáig összeszedte a tartalékait és a forrásait”, az intézmények rovására „összekapart” 21 milliárd forintot, s „ha az állam ezek után is közömbös marad, akkor azokat a politikusokat fogja terhelni a felelősség a BKV leállásáért, akik a társaság helyzetének stabilizálása ellen dolgoznak a parlamentben vagy nyilatkozataikban”.

„Nem tréfadologról van szó, ha eljön a nap, akkor nem fognak tudni a nővérek bemenni a kórházakba, a hivatalnokok a hivatalba, a diákok és a tanárok az iskolákba, gyakorlatilag meg fog szűnni bizonytalan időre a közszolgáltatások rendszere is” – jegyezte meg Tarlós István.

A főpolgármester arra is kitért, hogy ezeket az „áldozatokat” csak akkor hozza meg, ha az állam hajlandó segíteni, hiszen maga a Városháza működőképes, itt egyedül a BKV-ról van szó.

„Ha még a normatív támogatást is befagyasztották, az mindennek mondható, csak segítségnek nem” – jelentette ki a városvezető, hozzátéve, hogy így május 1-jén az új közszolgáltatási szerződést sem kötheti meg a BKV.

Mint mondta, ha a BKV működése leáll, akkor ez nemcsak a „közlekedési káoszt és a politikai skandalumot hozza magával”, hanem például a 185 milliárdos uniós metrótámogatás is odavész. Megjegyezte: ezzel mindent összevetve a városnak hozzávetőleg 300 milliárd forint közvetlen kára lehet és az állam kára is elérheti a 150 milliárdot.

„Ehhez képest az, hogy most 21 milliárdon vitatkozik a tárca és a fogadatlan prókátor képviselők, ez nekem elég viccesnek tűnik” – fogalmazott Tarlós István.

Felidézte azt is, hogy 2010 végén 70 milliárd forint adóssága volt a BKV-nak, 20 éve valamennyi pénzügyi jelentés szerint megoldatlan volt a cég működési finanszírozása, a járműállományt pedig 15 éve le kellett volna cserélni.

Megjegyezte azt is, hogy „ennél a cégnél fizették ki a 60-100 milliós végkielégítéseket, innen szivárogtattak ki milliárdokat fiktív szerződésekkel”.

A főpolgármester azt mondta: amit a főváros egy év alatt tenni tudott, azt megtette; 26 ízben tett javaslatot az államnak a BKV helyzetének feloldására, és ennél jóval többször jelezte a problémát.

Tarlós István szólt arról is, hogy álláspontja szerint az utóbbi hetekben „túl hangos lett az MSZP”. Úgy fogalmazott: megköszöni az ellenzék segítségét a probléma megoldásában, „de az a hangos kritika és az a károgás, amit az MSZP mutat a BKV ügyében, az rendkívül visszataszító, mert ezt a céget egy évvel ezelőtt valakik itthagyták ebben az állapotban, és ezek a valakik ők voltak”.