Repülés 2013 <br>A siker reptere Győr-Pér 2. rész

Béres Márton   ·   2014.01.05. 09:00
cim2

A továbblépéshez ki kell bővíteni a forgalmi épületet <br>(fotók: Papp Ferenc és a szerző)

Folytatjuk az interjút Vadász Lászlóval, a Győr-Pér repülőtér igazgatójával arról, hogyan sikerült sok más vidéki légikikötővel ellentétben virágzó, fejlődő objektummá varázsolni ezt a repteret. Nyilván sok mindenben segít az Audi közelsége, illetve az, ahogy az autógyár állandó forgalmat jelent és besegít a beruházásokba is. Ugyanakkor a beszélgetés második részéből az is kiderül, hogy az Audi idetelepedéséhez már eleve szükség volt a megfelelő légikapcsolat perspektívájára. De vajon lehetséges-e továbblépni a menetrendszerű repülés felé? És lehet-e más vidéki repülőtereknek hasonlóan sikeres jövője, mint Péré? Többek közt erről olvashatnak az interjú második részében.

– Van-e esély a Győr-Pér Airporton a rendes utasforgalomra? Milyen további újítások kellenek ennek a megvalósításához?

– Kaptam már megkeresést fapados légitársaságoktól. Említettem, hogy tudunk fogadni már nagyobb gépeket is, azonban erre jó előre rá kell készülnünk, ugyanis a terminálunk, a várótermeink maximum hatvan ember kényelmes befogadását teszik lehetővé. Ahhoz, hogy menetrend szerinti járatokat indíthassunk, szükségünk van egy nagyobb fogadóépületre. Erről most készülnek a tanulmányok. Két lehetőségünk van, az első, hogy újat építünk, a második, hogy a régit kibővítjük. Az utóbbinak nagyobb a valószínűsége, ez teljes felújítást, illetve egy új, korszerű épületrész építését jelenti. Valószínűleg két éven belül már utasaink is élvezhetik a megújult épület kényelmét.

Az átépítés alatt is igyekeztek fenntartani a forgalmat

Ha ezzel végeztünk, akkor sem ülhetünk tétlenül. Növelnünk kell az autóparkoló helyeinek számát, mert a mostani nyolcvan a jelenlegi forgalmunkat is nehézkesen látja el, illetve tervezzük egy teljesen új, bevezető út építtetését, amely kikerüli a falut, mert a légikikötőbe vezető utca tovább nem terhelhető. Ha ezekkel végeztünk, reális esélyt látok a menetrend szerinti járatok közlekedtetésére, üzemeltesse azt akár charter, fapados vagy hálózati légitársaság.

Hogyan összegezné az elmúlt esztendőt?

– Nagyon nehéz volt. Eléggé feszített ütemtervet kellett kiviteleznünk, ugyanakkor sikeresnek mondhatjuk, mert az összes tervezett kiépítést megvalósítottuk, a kollégáimtól és tőlem is nagyon kemény helytállást követelt a helyzet, óriási koncentrációt igényelt a légi forgalom összehangolása a repülőteret érintő munkákkal. Most már jól esik minderre visszatekinteni.

Fontos a fénytechnika fejlesztése: zökkenőmentes az éjszakai forgalom

Tavalyi riportunkban említette, hogy a 2003-ban jóformán még rendes kifutópálya sem volt, most, 2013-ban pedig megjelentek a charterjáratok és az igazi nagy madarak. Ön szerint miben áll a siker titka? Gondolta volna tíz évvel ezelőtt, hogy a Győr-Pér Airport lesz a legkorszerűbb repülőtér a Nyugat-Dunántúlon?

– Ezért dolgoztunk! Most van a tizedik évfordulója a repülőtér megnyitásának, és ez alkalmat ad egy kicsit visszatekinteni a múltba. Én és a kollégáim a nulláról hoztunk létre egy repülőteret, ami éjjel-nappal fogad induló és érkező járatokat, és állandóan képes fejlődni, ezen felül a régió gazdasági igényeit maradéktalanul ki tudja szolgálni. A semmiből alkottunk egy céget, pontosabban egy repülőtér-üzemeltető szervezetet, amely mindenféle engedéllyel rendelkezik, így ennek a cégnek mára már komoly piaci értéke van.

A reptér megbízható működéséhez be kellett szerezni egy erősebb hókotrót is

Hogyan látja a jövőt tíz év múlva? Ön szerint a dinamikus fejlődés folytatódik tovább?

– Igen, mindenképpen. Két éven belül, az új út, parkoló és fogadóépület elkészültével megjelenhetnek low-cost légitársaságok, és nagyon valószínű az üdülőcharterek beindítása is.

A Vidéki Repülőterek Szövetségének elnökeként mi a véleménye, a többi kisebb repülőtér is követni fogja a péri példát?

– Nyilván szívesen követnének minket, de a forgalmat nagyban meghatározza az ipari, gazdasági környezet. Remek példa erre Békéscsaba. Az ottani szakemberek mindent megtesznek a reptér fejlesztéséért, és létre is hoztak egy igazi kis ékszerdobozt. Mégis nehézkes a megélhetésük, mert nem települt oda nagyobb gyár, létesítmény. Véleményem szerint az államnak erre jobban ügyelnie kéne, mert Magyarország olyan szempontból egyedülálló, hogy a vidéki repülőterek az összes légi forgalomnak mindösszesen egy-két százalékát birtokolják, míg a többi a budapesti nemzetközi repülőtér bevételeit gyarapítja. Külföldön a vidéki légikikötők 35–55 százalékban is részesedhetnek az adott ország összes repülési forgalmából. Ezeknek a százalékoknak a növelése a régiók versenyképességének a szempontjából lennének fontosak, ugyanis a korszerű logisztika ma már nem tudja nélkülözni a légi szállítmányozást.

Ma még főképp a 328-as lgt-k járnak ide, várhatóan sűrűbb vendég lesz a jet-változat

A gazdaságnak nemcsak nagy forgalmi csomópontokra, hubokra van szüksége, hanem gyorsan elérhető rugalmasan működő kisebb repülőterekre is. A nagy cégek, profi termelőüzemek csak abba a régióba költöznek, amely könnyen megközelíthető légi úton is. Amikor a döntés megszületett, hogy az Audi Győrbe költözteti az A3 sorozatgyártását, fontos érv volt az is, hogy alig pár kilométerre az Audi gyárcsarnokától itt vagyunk mi, a gazdasági helyzetekre rugalmasan reagáló légikikötő, amit a pályázó települések közötti választás idején a gyáróriás már nagy megelégedéssel használt, és teljes mértékben alkalmasak voltunk illetve vagyunk az üzem igényeinek kielégítésére. Így gyakorlatilag közvetve hozzájárultunk több ezer új győri munkahely megteremtéséhez.

Milyen meglepetéseket tartogat a létesítmény a repülésbarátok és spotterek számára? Milyen lehetőségek nyílnak a különböző légi járművek fotózására?

– A futópálya átadása óta volt már néhány korábban nem látott típus. Például a Boeing 737-es, Airbus 319-es, Fokker 100-as, vagy a business-jetek közül a legnagyobbak. A Do 328 jet-változata is rendszeres vendégünkké vált, mert a hosszabb pályán már korlátozások nélkül tud üzemelni. Ezen felül kiemelném, hogy első transzatlanti járatunkon is túl vagyunk már. Egy Gulfstream V. Pérről indult, átrepülte az óceánt, és meg sem állt Amerikáig! Eddig ez nem volt lehetséges, mert a rövidebb pálya miatt nem tudott elég üzemanyagot felvenni. Fotózás a kerítésen kívül különösebb bejelentkezés nélkül lehetséges, de kollégáim közül néhányan lelkes spotterek, és segítőkészek az ide érkező, hobbijuknak élni kívánó fiatal repülésbarátoknak.

Egy csinos kis amerikai vendég a gurulón, a VLJ kategória úttörője, az Eclipse

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek