Repülni csendesen, új energiákkal - 2.
Az elmúlt hónapok egyik szenzációja a Solar Impulse repülése volt: az első, kizárólag napenergiával működő, ember vezette repülőgép interkontinentális útja a svájci alpok lábától egészen a marokkói sivatagi városig, majd vissza, Giibraltáron és a Pireneusokon keresztül. A Solar Impulse bebizonyította a napenergia ilyetén hasznosításának lehetőségét, ugyanakkor a repülőgép és maga a repülés is az extrém kísérletek kategóriája volt: egy rendkívül nagy fesztávolságú géppel a pilóta egyedül vágott neki az akár ezer kilométert meghaladó távolságoknak, napkelte előtt szállt fel és rendkívül lassan repülve az éjszakai órákban szállt le. Az egyik próbarepülés során egyhuzamban 26 órát töltött a levegőben.
A Solar Impulse vitathatatlan sikerét látva azért a megfigyelők természetesen azt a kérdést is feltették: hogyan lehetne a napenergiával történő repülést a normális, mindennapi légiközlekedéshez közelíteni? Az erre adott egyik válasz a Sunseeker Duo, egy napelemekkel repülő kétüléses motoros vitorlázógép.
Eric Raymond már korábban is épített napelemes vitorlázógépet, az együléses tulajdonságairól, az elektromos meghajtás problémáiról és a kétüléses Duo terveiről is beszél egy néhány évvel ezelőtt felvett interjúban.
A gizmag.com beszámolója szerint a konstrukció alapja egy amúgy is rendkívül jól sikerült ismert movit (egy példánya ismereteink szerint Magyarországon is repül), a Stemme S-10-es, amelynek jellegzetessége, hogy a segéldmotor légcsavarja egy szellemes megoldás révén az orrkúp mögött „összehajtogatva” várakozik a használatra, vagyis felszállás után úgy húzódik vissza a burkolat alá, hogy semmi nem zavarja a gép körüli légáramlást, a nyugodt vitorlázást.
A Sunseeker Duo a gép alapvető szerkezetét megőrzi, a fesztáv 23 méter, viszont a gép üres súlyát 645 kilóról 270 kilóra csökkentik, a propellert pedig egy 20 kilowattos elektromotor hajtja72 sorba kötött lítiumos akkumulátor energiájával. A teljes felső szárnyfelületet, sőt, a vízszintes vezérsíkot is napelemek borítják. Az átépítés során az eredeti, orrkupba szerelt kisméretű légcsavar helyett a függőleges vezérsík tetejére került egy nagyobb átmérőjű propeller.
Az akkumulátorok energiája elég a felszálláshoz és húsz percnyi emelkedéshez, innentől a gép vitorlázóként repül, de közben természetesen a napelem-szárnyak gyűjtiuk az energiát, amelynek révén további jónéhány órát működhet az elektromotor.
A gép ugyan nem képes olyan hihetetlenül hosszú időtartamú repülésekre, mint a Solar Impulse, viszont jóval gyorsabban képes siklani, merthogy amúgy egy „rendes” vitorlázógép. Érdekes, hogy amikor a motor működik és a gép emelkedik, a sebessége csak 45-50 mérföld óránként, viszont ha lekapcsolja a motort és bevonja a légcsavart, 100 mérföld fölötti órnkénti sebességgel siklik. És ami megintcsak fontos különbség: a konstrukció eleve kétüléses.
A projekt vezetője, Eric Raymond azt tervezi, hogy ha a gép elkészül,az Egyesült Államokban tesztelik, majd világszerte bemutatják, és a napenergia felhasználásának demonstrálására a Sunseeker, nevéhez méltóan a napot követve egy év alatt körberepüli Észak- és Dél-Amerikát: egészen a Tűzföldig jutnának el: északon az északi, délen a déli félteke nyarát repülnék végig nap erejével.
