Repülőterek: Európa sokkal rosszabbul teljesített…

iho/repülés   ·   2021.02.13. 12:00
aci

Ott jobb a helyzet, ahol nagy a belföldi hálózat. Budapest, január: minimális utasforgalom, „szárnyal” a cargo.

Nemrég jelentek meg az adatok a légiközlekedés tavalyi globális teljesítményéről, a lehangoló képet egészíti az Airport Council International - Europe összesítése az európai repülőterek mondhatni sokkoló adataival. Kontinensük légikikötői ugyanis sokkal többet vesztettek, mint a világátlag.

Az utasforgalom mínusza az előző évhez képest 2020-ban nem kevesebb, mint 1,72 milliárd utas volt, ami több, mint 70 százalékos visszaesés.

Az adatok tartalmazzák az összes kereskedelmi repülést Európában, Európából és Európába, beleértve a hagyományos járatokon kívül a chartereket, a regionális járatokat, és a teherszállítást is, mindazt, aminek a bevételei életben tarthatják a repülőtereket.

(fotók: ACI)

2,4 milliárdról tehát 728 millióra csökkent az utasforgalom, a szervezet vezérigazgatója, Olivier Jankovec ezt úgy kommentálta: nincs olyan iparág, amely magára hagyva kibírná ezt a sokkhatást. Eddig a repülőterek megsegítésére a kormányok 2,2 milliárdot költöttek, ami mindössze nyolc százaléka annak, amit a légikikötők bevételben vesztettek. Az ACI egyébként már többször figyelmeztetett arra, hogy az államok elsősorban a légitársaságok megmentésére fókuszálnak, kevesebbet törődnek a repterekkel, az irányító szolgálatokkal és a többi olyan ágazattal, ami egyáltalán lehetővé teszi a légiközlekedést.

A helyzet akkor válik fokozottan nehézzé, emlékeztet a közlemény, amikor helyreállna a légiforgalom, miközben a repülőterek kapacitásaik és létszámuk leépítésével kellett, hogy reagáljanak a visszaesésre.

Mindez veszélyezteti a karbon-kibocsátás csökkentését, illetve az európai forgalomszervezés javítását célzó programokat is.

A legjobban teljesítő európai repülőterek Törökországban és oroszországban vannak, a negyedik negyedévben például az olyan csomópontoktól, mint Heathrow, Párizs CDG, Schipol és Frankfurt, az új isztambuli repülőtér vette át forgalomban a vezetést, mögötte a másik isztambuli légikikötő, a Sabiha Gokcen, majd következnek sorban a moszkvaiak: Seremetyevo, Domogyedovo és Vnukovo. A magyarázat egyszerű: ott esett vissza kevésbé a forgalom, ahol erős a belföldi hálózat, a kisebb területű európai államok, ráadásul a maguk szigorúbb, ugyanakkor, tegyük hozzá, még mindig koordinálatlan zárásaival nehezen átjárhatóvá teszik kontinensünket a légiforgalom számára. Viszont sokkal kisebb a veszteség légi teherszállításban, és a (mindössze) tíz százalék körüli mínusz eléggé egyenletesen oszlik el az EU-ban és az azon kívüli országok és repülőterek között.

(Fotók: Budapest Airport)

Az európai tendenciákat pontosan tükrözi a budapesti helyzet is. A tavalyi negyedik negyedévben az ACI jelentése szerint Ausztria, a cseh köztársaság, Finnország, Magyarország, Írország, Szlovénia és Szlovákia szerepeltek kilencven százaléknál nagyobb utasforgalmi mínusszal.

A Budapest Airport most hozta nyilvánosságra a januári számait, amelyek szerint az év első hónapjában mindössze 66 ezer 148 utast kezeltek, ami a tavalyi, még vírus nélküli forgalomhoz képest 94,3 százalékos mínusz.

Viszont, ahogy a hírlevél fogalmaz: „a Budapest Airport cargo forgalma – a rekordot döntő 2020-as év végi forgalom után – tovább szárnyal; a kezelt áru mennyisége elérte a 12 ezer 516 tonnát, ami 15,7 százalékos növekedést jelent a 2020 januári időszakhoz képest.

Az immár több mint egy éve átadott BUD Cargo City tehát továbbra is jó úton halad afelé, hogy Kelet-Közép-Európa elsőszámú cargo kapujává váljon, a jövőben is erős támogatást nyújtva a nemzetgazdaság számára. A légiáru-kezelő komplexum második fázisának előkészítése már az idén kezdetét veszi” – teszi hozzá a közlemény.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek