Szabad inni a bringásnak: többszörösen is ellentétes lehet az alaptörvénnyel

Sérti az élethez és az emberi méltósághoz való jogot például azzal, hogy abból indul ki: a kerékpáros nem köz-, csak önveszélyes. Ezzel érvelt a rendelet mellett a kormányzati kommunikáció is – írja a nol.hu.

„Magyarországon a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek 12 százalékát a bringások okozták”.

A kormányrendelet ugyanakkor elvonja a rendőröknek a rendőrségi törvényben előírt kötelezettségét, jelesül azt, hogy „közlekedésrendészeti feladatának ellátása során a jármű vezetőjét az e célra rendszeresített eszközzel légzésminta, ha nála a vezetési képességére hátrányosan ható szer befolyása vagy alkoholfogyasztás miatt bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja merül fel, az egészségügyi szolgálat igénybevételével vér-, vizelet- és műtétnek nem minősülő módon egyéb minta adására kötelezheti”.

Kivéve – immár – az ittas bicikliseket. Őket a rendőr nem háborgathatja. Az ő vérükben akár 2,4 ezrelék véralkohol is lehet (ez az érték autósok esetében a bűncselekmény értékhatárának a háromszorosa), csak ne essenek le a bicikliről, és legyenek képesek viszonylag egyenesen haladni vele. A lap által megkérdezett jogászok szerint a rendelet sérti mások biztonsághoz, biztonságos közlekedéshez való jogát, hiszen a közlekedők egy csoportját ittasan beengedi a közlekedők közé. Nem igaz ugyanis az az állítás, hogy a kerékpáros nem lehet közveszélyes. Elég, ha hirtelen – az úton közlekedő autó féktávolságán belül – kikanyarodik az útra. Márpedig aki ivott, az bátrabb és vakmerőbb. A következmények azonban kiszámíthatatlanok. Mint ahogy az is, hogy az alkoholfogyasztás miként befolyásolja egy adott pillanatban a vezetési képességet.

A rendőrség egyelőre hallgat. Információink szerint azonban a rendőrök inkább félnek és bosszankodnak egyszerre. A rendőrség ugyanis a Magyar Közlönyből, illetve az újságíróktól értesültek a változásról, tehát a kormány velük sem egyeztetett, nem volt írott útmutató, amely eligazította volna a közlekedési rendőröket, hogy az eddigi, a rendőrségi törvény alapján végzett gyakorlattal ellentétben a jövőben miként kell fellépniük az ittas biciklistákkal szemben. Az ORFK utasítása értelmében a jövőben a rendőrök a kerékpárosokkal szemben kifejezetten a biztonságos vezetéssel összefüggő képesség ellenőrzése érdekében akkor kezdhetnek intézkedésbe, ha látható jeleit észlelik annak, hogy a kerékpáros nincs a kerékpár biztonságos vezetésére képes állapotban.

Az ORFK e célra készített útmutatója szerint a látható jelek a következők: a kéz és a láb együtt mozgásának nehézségei; a gátlások felszabadulása (általános eufóriaérzet), az önbizalom növekedése, a figyelő-vigyázó készség csökkenése; kézremegés; egyensúlyzavar (nem képes a kerékpárt egyensúlyban tartani, azzal egyenesen közlekedni); állás-, járásképtelenség. Gyanút kelthet a rendőrben továbbá az elkent, akadozó beszéd, a szótévesztés; a heves gesztikuláció, a bőbeszédűség; az agresszivitás, a kritikátlanság, csökkenő gátlások; izgatottság, labilis érzelmi állapot. A nol.hu leírja azt is, hogyan nézhet ki a gyakorlatban a mostani rendelet. Egy motoros már azért is felelősségre vonható, ha ittasan ül a nyeregbe. Még csak balesetet sem kell okoznia, s akár két évet is kaphat. Ezzel szemben a biciklisek csak akkor követik el „az ittas járművezetés” vétségét, ha, miután ittak, legalább súlyos sérülést, vagy még ennél is komolyabb következményekkel járó balesetet okoznak. Ha elsodornak egy kislányt, akinek ezáltal nyolc napon belül gyógyuló sérülései keletkeznek, az nem számít.

A jogászok szerint az ORFK útmutatójával azt a látszatot kelti, hogy a kormányrendelet betartható. Emlékeztetőül: korábban az általános közlekedésbiztonsági ellenőrzéseket és az ezek részeként úton-útfélen végzett tömeges szondáztatásokat a rendőrség azzal indokolta, hogy a részeg sofőrök potenciális veszélyforrást jelentenek a közlekedésre. Most nem állítanak ilyet. Most, ha a rendőr előtt vezetőképesnek mutatkozik a kerékpáros, ellenőrzés (szondáztatás) nélkül továbbmehet. Hogy két sarokkal arrébb is képes lesz-e még egyenesen haladni, majd ott kiderül. Vagy akkor, ha baleset történik.

A rendőrség legfrissebb statisztikája szerint Magyarországon a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek 12 százalékát a bringások okozták. A 2012 nyara óta érvényes szabályozás szerint a főutak ki vételével és legfeljebb 0,5 ezrelékes alkoholos befolyásoltságig eddig is kerekezhettek ittasan a biciklisták. A kerékpárosok érdekképviseleteinek véleményét az új szabályozás bevezetése előtt akkor sem kérték ki. Most sem. A biciklisekre vonatkozó nulla tolerancia megszüntetése előtt 441, a rákövetkező évben (2013-ban) 459 balesetet okoztak ittas bringások.

A Magyar Kerékpárosklub is ellenzi a rendeletet. Már a 2 évvel ezelőtti szabálymódosítást sem egyeztették velük, de akkor legalább objektíven mérhető volt a szabálytalanság foka. A mostani verzió vitás helyzetek sorát eredményezheti, ugyanis nem áll egyértelmű útmutatás sem a közlekedők, sem az őket ellenőrző hatóságok rendelkezésére a szabály betartásához.

Közleményükben azt írják:

„Sajnáljuk, hogy a jogszabályalkotók nem vonták be a Magyar Kerékpárosklubot a rendeletmódosítás előkészítésébe, és nem tudni, milyen felmérések és megfontolások támasztották alá döntésüket. (Ennek ellenére szervezetünk továbbra is örömmel megosztja nemzetközi kapcsolatai segítségével szerzett információit és tapasztalatait, és együttműködik a szabálymódosításhoz szükséges adatok elemzésében.)

A jelenlegi szabályozás nem objektív, ezért számonkérése nehézségekbe fog ütközni. A rendelet szövegének részét képezi a »kerékpározásra alkalmas« kitétel, ami lehetőséget ad a szubjektív megítélésre és vitás helyzetek sokaságát fogja eredményezni.

Szakmai munkacsoportjaink jelenleg dolgoznak a szabályváltozás kiértékelésén, elsőként a baleseti statisztikák és a nemzetközi tapasztalatok kiértékelését végzik el. Az eredmények alapján igyekszünk rövid időn belül megalapozott szakmai álláspontot kialakítani és közölni.

Nem látni előre, vajon mekkora hatása és gyakorlati haszna lesz a jelenlegi rendelkezésnek, de az egészen biztos, hogy léteznek sokkal fontosabb módosításra szoruló szabályok, melyek orvoslására évek óta hiába várunk: Fontosnak tartjuk a jogszabályoknak a kerékpáros közlekedés térhódításával való  harmonizációját, ezek közül is kiemelten fontos a Magyarország által is aláírt – és jogszabályba iktatott – 1968. évi közúti közlekedésre vonatkozó úgynevezett »Bécsi egyezmény« érvényesítése, amely kimondja a »gyengébb védelmének« elvét. Azonban ez az elv még mindig nem képezi részét a KRESZ-nek és rendeleteinek. Az egyezmény kimondja, hogy »A járművezetők különös figyelmet/gondosságot kell, hogy tanúsítsanak a legsebezhetőbb közlekedők iránt, úgymint a gyalogosok, kerékpárosok, de mindenekelőtt a gyerekek, idősek és fogyatékkal élők iránt.«”

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!