Százötven éves a Budavári Sikló

Az emléktábla-avató ünnepségen Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy a Budavári Sikló egy olyan időszakban született, amely a város kiemelkedő fejlődéssel és haladással teli korszaka volt. A budapestiek számára mindig példaként szolgálhat a százötven évvel ezelőtti kor, amikor a fővárosiaknak a kontinensen az elsők között hozták el a legmagasabb színvonalú technikát. A jelenlegi városvezetés számára is példamutató az a technikai innováció, bátorság és az életminőséget, közlekedést javító elköteleződés, amelyet az akkoriak képviseltek.

A sikló megépítését gróf Széchenyi István fia, Széchenyi Ödön kezdeményezte. A Budavári Sikló 1870. március 2-án indult el Budai Hegypálya néven, Európában a franciaországi lyoni után másodikként. Kezdetekben még közösségi közlekedési célt szolgált és gőzhajtással működött. 1944-ben bombatalálat érte, és akkor bontásra is ítélték. A BKV 1986-ra korhűen újjáépítette, ekkor villamos hajtást is kapott. Ma már turistalátványosságként működik, de közösségi közlekedési szerepet is betölt.

A Budavári Sikló különlegessége, hogy a szerelvények három kocsija egymás felett helyezkedik el, és így háromszor nyolc, vagyis huszonnégy utast tud egyszerre szállítani. A közlekedési eszköz alsó állomása a Clark Ádám téren, az Alagút mellett, a felső a Várban, a Szent György téren van. A siklót 54 kilowattos villanymotor hajtja, az indítás és a leállítás is automatikus, a három méter átmérőjű hajtókerékkel működő vonóberendezés a felső állomáson található. A biztonságról úgynevezett rugóerő-tárolós fék gondoskodik, amely a kötél elszakadása esetén megállítja a járművet.