Székelyföldi reptérkeringő: Gyergyóban már épül a pálya!

Balázs Attila és a Bayer Construct beruházása, feldolgozóipari projektek és egy szálloda kiszolgálására. A csíkcsicsói légikikötőnek még csak a magyar kormánytámogatással készült előtanulmánya létezik.

Évek óta láthattunk terveket különféle székelyföldi légikikötőkről, amelyek közvetlen elérhetőséget, kapcsolatot nyújtanának a magyarok által sűrűn lakott két megye, Hargita és Kovászna, illetve a külvilág, akár Magyarország, akár Nyugat-Európa, de ha van rá igény, a turistáknak Bukarest felől, illetve a román tengerpart irányába is. Portálunk évekkel ezelőtt számolt be arról, hogy a Hargita repülőtér címért és beruházásért két helyszín is vetélkedett, egy Csíkszereda, egy pedig Székelyudvarhely közelében.

Ehhez képest a meglepő fordulat: ahol már épül is a pálya, az nem e kettő egyike, hanem egy harmadik, Gyergyóremetétől északnyugatra. A Székelyhon adta hírül, hogy kisebb utasszállítók (ATR-42) fogadására is alkalmas légikikötő építése zajlik itt, méghozzá eléggé előrehaladott állapotban. A vízelvezetés és az alapozás már megtörtént, az 1100 méteres, harminc méter széles pálya néhány hónapon belül megkapja a szilárd burkolatot is.

A friss Google Earth műholdfotón a létesítmény a mostani állapotában jól kivehető, ugyanakkor az is biztos, hogy egyelőre a kiszolgáló létesítményeknek, épületeknek, fénytechnikának és egyebeknek ezen a képen legalábbis, még nincs nyoma, és az is biztos, hogy magán a pályán kívül egy légikikötőnek még rengeteg mindenre van szüksége ahhoz, hogy akár korlátozott jogosításokkal, de a hatóság rábólintson a működésére.

Ami alapvetően más, és ez talán magyarázat arra, hogy ez a repülőtér eddig nem kapott publicitást, viszont a többivel ellentétben valóban készül: ezesetben teljes egészében magánberuházásról van szó, méghozzá egy üzletember projektjéről. Balázs Attila, az autópályától az irodaépületekig, balatoni kikötőkig számtalan beruházásban részes Bayer Construct magyar vállalatcsoport elnöke, aki Gyergyóremetén született, néhány éve tulajdonosa lett a gyergyói hokiklubnak, és ezután indult meg a tervezés a térség általános gazdasági fejlesztésének lehetőségeiről.

A repülőtér tehát szorosan összefügg más, a körzetben lévő fejlesztésekkel, Balázs Attila megvett egy tejporgyárat, és tervez egy gyümölcs- és gomba-feldolgozó létesítményt, valamint egy luxusszállodát is Gyergyóremetén. A repülőtér elsősorban üzleti célú repülések kiszolgálására létesül, a prémium-kategóriás termékek, illetve alkatrészek és szakemberek szállítására. „A Remetén zajló beruházásainkhoz mindenképpen szükséges a gyors megközelíthetőség” – nyilatkozta az üzletember, és ez a logika mindenképp jogos, tekintve, hogy a jó közúti kapcsolatok kiépítése még mindig finoman szólva hiányos, a román kormány sztrádaépítési tervei nagyjából elkerülik Székelyföldet, és mint beszámoltunk róla, a Marosvásárhelyig is elérő észak-erdélyi de csak negyven százalékban elkészült pálya építése is leállt, miután az építtető állami cég felmondta a csődbe ment kivitelezővel a szerződést.

Balázs Attila vállalatcsoportja ugyanakkor tavaly óta tulajdonosa egy HA-JEO lajstromjelű, Cessna C-650 Citation III típusú üzleti jetnek, amelynek teljes terheléssel ugyan 1700 méter a felszállási pályaigénye, de kevesebb utassal és kerozinnal nyilván rövidebben is fel- és leszállhat. (Egyébként pedig a gergyóremetei pályának a műholdképen mért hossza nem is 1100, hanem 1600 méter.)  

Ami pedig a csíkcsicsói repteret illeti, ugyancsak a Székelyhon írt néhány hete arról, hogy ennek a 2000 méteres pályával és terminállal tervezett légikikötőnek megvan az előtanulmánya, és Borboly Csaba tanácselnök szerint most következik a mesterterv elkészítése, azután a megvalósíthatósági tanulmány, amit még a bukaresti kormánnyal kell egyeztetni, hogy projekt legyen belőle, de az önkormányzati vezető szerint ehhez a beruházáshoz is be kellene vonni a magántőkét.

Az előtanulmányt a magyar kormány finanszírozta, és 2016-ban, ennek elkészülte alkalmával Potápi Árpád államtitkár a tervezett helyszínen úgy nyilatkozott, hogy a beruházást uniós forrásokból lehetne finanszírozni, illetve „figyelembe kell venni a közös, magyar–román pályázati lehetőségeket is”.

(Nyitóképünk a Bayer Construct fotója, a Székelyhonról vettük át.)