Szuhoj-MiG egyesülés, vagy inkább beolvadás…

A MiG vezérkara már tavaly óta a Szuhoj felügyelete alatt működik. Ha csökken az orosz repülőgépipart irányító bürokrácia, nagyobb az esély a jobb piaci szereplésre is.

Megkapta az egyesült repülőgépgyártó korporáció, az UAC két híres vállalata a holding igazgatótanácsának jóváhagyását az egyesülésre. Januárban kerül a javaslat a részvényesek elé, de ez a beszámolók szerint merő formalitás: a két legfontosabb, harci gépeket gyártó orosz cég „közös struktúrába” tömörül, hangzik a híradás. Ennek ellenére az UAC „garantálja, hogy a repülőgéptervező divíziók külön-külön maradnak”, hangzik a közlemény, illetve tovább élnek a nemzetközi hírű brandek is.  

Az UAC szinte a teljes orosz repülőipart átfogja – a része az Iljusin, az Irkut, a Mikojan, a Szuhoj, a Tupoljev és a Jakovlev, valamint ezek összes leányvállalata. A United Aircraft Corporation megalkotása már maga is fontos lépés volt 2006-ban a szerteágazó ágazat konszolidálása érdekében. Vezérigazgatója, Jurij Szljusar a Szuhoj-MiG egyesülést az orosz repülőgépipar legfontosabb eseményének nevezte, amellyel a jövőbeli iparág alapjait rakják le, és amely komoly lendületet ad a Rosztek repülési vállalat-komplex fejlődése számára – ennek része egyébként az UAC mellett a Russian Helicopters, a hajtóművekért felelős UEC és a Kalasnyikov csoport is.

Az új közös struktúra a legjobb irányítási rendszert teszi lehetővé, amelyben egyesülnek a fejlett mérnöki képességek és a hatékony gyártás alapok – mondta az UAC vezére.

Hogy ezek a változások pontosan mit jelentenek, melyik eddig önálló szervezet lesz alárendelve a másiknak, azt a közlemény nem mondja ki, azonban sokmindent elárul erről, hogy a közlemény szerint már meg is kezdődött a MiG vezetésének „áthelyezése” először a Szuhoj, majd az UAC végrehajtó testületébe. Vagyis valójában már tavaly óta a Szuhoj vezérkara irányította a másik cég működését is.

Az eddig különálló cégek eredményei is egyértelművé teszik, hogy a MiG beolvasztása történik, a gyakorlatban már tavaly óta, a Szuhojba. Az utóbbi a nagyobb és az elmúlt években egyben a sikeresebb vállalkozás. Az orosz kormány adatai szerint a Szuhoj forgalma tavaly 140 milliárd rubel volt, ami 46 százalékos emelkedés az előző évhez képest, sőt, 5,6 milliárd rubelnyi – kb. 75,7 millió dollár értékű – profitot is sikerült realizálni. A MiG ezzel szemben tavaly csak 70 milliárd rubeles forgalmat tudott felmutatni, bár ez is 19 százalékos emelkedés volt a 2019-eshez képest.

A Szuhoj erejét jól mutatja, hogy ugyan kis számban, de beindult Oroszország első ötödik generációs harci gépének , a Szu.57-esnek a gyártása, ezen kívül idén bemutatkozott az Ohotnyik-B nevű drón és nagyon komoly nemzetközi érdeklődést váltott ki – ami persze most még nem jelentkezett konkrét megrendelésekben – az ötödik-hatodik generációs, kifejezetten exportpiacokra szánt Checkmate (Szu-75) egyhajtóműves harci gép, amelyet leginkább az F-35-ös versenytársának szánnak, amelynek készül első repülőképes prototípusa, és amellyel kapcsolatban egyébként megindultak az orosz védelmi tárcával is a tárgyalások.

A MiG-portfólió ezzel szemben most csak egy típust tud felmutatni, a MiG-35-öst, a nálunk is repült 29-es exportra készülő változatát, amely azonban eddig még nem nyert igazán jelentős megrendelést.

Az UAC reményei szerint az összeolvadás erősen csökkenti az iparágon belüli bürokráciát, amely még a Szovjetunió örökségeként vezette ezt a kiterjedt repülőgép-ipari hálózatot, ezzel a gyártás hatékonysága is javul, ami erősebb jelenlétet kölcsönöz az orosz gépeknek a piacon.