Távlatok nyílnak a Kadhafi Expressz előtt?

Líbia újraindítja azokat a nagyszabású vasúti beruházásokat, amelyek célja az ország kulcsfontosságú területeinek bekötése a  gazdaság vérkeringésébe. A Kadhafinak ajándékozott motorvonat talán végre kimerészkedhet a szigetüzemből.

A gazdaság fellendítése a stratégiai közlekedési kapcsolatok kiépítésével lehetséges, a líbiai szándék megvalósításában Kína lesz az észak-afrikai ország segítségére. A felek a másfél évtizede félbehagyott vasúti beruházások újjáélesztésére vonatkozó megállapodása jelentős lépésnek számít Líbia újjáépítési folyamatában az országot sújtó, évekig tartó második polgárháború összecsapásainak csillapodása óta.

A Nemzetközi Vasútegylet a közelmúltban, Pekingben tartott nagy sebességű vasúti világkongresszusán a líbiai küldöttség vezetője jelentette be, hogy Tripoli együttműködési megállapodást írt alá a Kínai Építőmérnöki és Építőipari Vállalattal (China Civil Engineering Construction Corporation, CCECC). Az egyezség szellemében három vasúti fővonal építését fejezik be. A finanszírozó mindhárom esetben a líbiai kormány. A megépülő vonalak:

• Tripoli–Ras Ajdir (a Tunéziába vezető vasút 170 kilométeren).
• Tripoli–Szirte (a Földközi-tenger mentén fekvő településeket összekötő vonal 472 kilométer hosszban).
• A Tripoli és Szirte között félúton fekvő Misrata kikötőjétől az ország belső részében kiépült Sabha melletti Wadi Shati  vasércmezőkig tartó 810 kilométeres vasút.

Az első szerződéseket ezekre a projektekre még 2008-ban az Orosz Vasutakkal, az RZD-vel írták alá, a befejezésüket 2013-ra tervezték. A 2011-ben kitört polgárháború miatt azonban leállították a munkálatokat, így a még mindig befejezetlen, Szirte és Bengázi között tervezett 554 kilométeres, partmenti vasútvonalon is.

A nyitóképen látható dízelmotorvonat (DMU) líbiai felbukkanásnak története rendkívül figyelemre méltó; lényegében Silvio Berlusconi akkori olasz miniszterelnök ravasz húzása volt, hogy megvesztegesse vele az országot irányító Moammer Kadhafit, abban a reményben, hogy olasz cégeket is megbíznak Líbia vasúti beruházásainak megvalósításával. Csak egy apró bökkenő akadt mindössze: a Kadhafinak ajándékozott motorvonat soha nem volt Olaszország tulajdonában, ám ez a tény Berlusconinak nem okozott fejfájást.

Valójában a DMU egy 83 egység leszállítására vonatkozó dán beszerzés részének tekinthető; ezekre az IC4-esekre a Danske Statsbaner (DSB), a dán nemzeti vasúttársaság adott megrendelést az olasz AnsaldoBredának (ma Hitachi Rail Italy). Az eredetileg 2003-ra forgalomba állítani tervezett első IC4-es (maximális engedélyezett sebessége 200 kilométer per óra) azonban csak 2007 végén kezdte meg üzemét Dániában, ám a sorozatosan felmerülő műszaki problémák miatt néhány hónappal később leállították a közlekedését. A szállítási késedelmek és a technikai bonyodalmak végül odáig vezettek, hogy a gyártónak vissza kellett fizetnie az eredetileg 5,3 milliárd dán korona (körülbelül 710 millió euró) értékű szerződés értékének a felét.

Ezek után az AnsaldoBreda gondolt egyet, és a még mindig gyártósoron lévő IC4-eseket átalakította luxus VIP-vonattá. Közülük egyet Berlusconi napokkal Kadhafi hatalomra kerülésének 2009-es, negyvenedik évfordulója előtt személyesen adományozott a líbiai vezetőnek. Ezen kívül – de továbbra is a vasútépítési megbízások reményében – az olasz miniszterelnök 3,5 milliárd eurós beruházást ígért jóvátételként Olaszország líbiai, 1911-től 1943-ig tartó gyarmatosításáért.

Az ironikus történet ezzel azonban még nem ért véget. Egy vonat csak akkor tudja betölteni a funkcióját, ha van hozzá vasúthálózat is. Líbia területén azonban akkor már négy és fél évtizede nem volt egyetlen működő vasútvonal sem. Annak érdekében, hogy legalább a vonat mozoghasson, három kilométernyi kétvágányú vasutat építettek, amelyen a „Kadhafi Expressz” fel-alá pendlizhetett, mindaddig, amíg a Tripoli és Tunézia között vasútvonal el nem készül. Ezzel Líbia az egyetlen az ország a világon, ahol nagy sebességű vonat és egy, a főváros közelében még 2011 előtt megépült, csaknem egy kilométeres vasúti alagút is található, ám tényleges vasúti közlekedés nincs.

Dánia egyébként nem hullajtott könnyeket azért, mert egyel kevesebb olasz DMU-ja lett, ellenben egy dán humorista 2013 márciusában felkereste a vonatot, és átadott egy II. Margit dán királynőt ábrázoló oklevelet a „a dán nép ajándékaként” a líbiai tisztviselőknek, ami lényegében az elátkozott jármű Líbiának történő hivatalos átadásával ért fel.

Nyitókép: az olasz gyártású, 2009-ben Líbia vezetőjének, Moammer Kadhafi ezredesnek ajándékozott, AnsaldoBreda építésű motorvonat. A DMU Tripolitól délnyugatra, egy külön a céljaira megépített vasútvonal-szakaszon áll, állapota helyenként már megviselt...