Több, mint drón – repül a VoloConnect

Négyszemélyes kisgép, hat emelő rotorral és két burkolt propellerrel a vízszintes repüléshez. Száz kilométer és 180-as sebesség: ez a gép már a nagyvárosokon túli közlekedésre készül.

Legyen elektromos, vagyis környezetbarát, csendes, vigyen utasokat biztonságosan és használható sebességgel – a világ jónéhány cége próbálkozik ezeknek a tulajdonságoknak az összehozásával egy típusban. A német vállalatok közreműködésével működő amerikai Volocopter megalkotta ennek három, eltérő funkciójú és nagyságú változatát, és most a harmadik, a legnagyobb verzió mérethű protopéldánya is teljesítette első felszállását.

Az automata, illetve autonóm vezérléssel működő szerkezetek között az első a VoloDrone, egy méretes, 200 kilónyi teher szállítására alkalmas, függőlegesen fel- és leszálló szerkezet, a hatótávolsága negyven kilométer – mondjuk egy repülőtér és az áru célpontja között. A VoloCity lett a cég első kereskedelmi célú repülőgépe, gyakorlatilag egy kétszemélyes helikopter, 18 emelő rotorral, 35 kilométeres hatótávolsággal, 110 kilométeres óránkénti sebességgel, igazából nagyvárosok belső légitaxi-forgalmát célozva.

A VoloConnect ezeknél tehát jóval nagyobb repülő szerkezet, meglehetősen futurisztikus elrendezéssel: két szárnyfelület, köztük a hátsó V-szárny, ezek adják vízszintes repüléshez a felhajtóerőt, a tolóerőt ehhez a törzs hátsó részéhez pilonokkal kapcsolódó burkolt légcsavarok szolgáltatják, a szárnyvégeket összekötő részen pedig három-három emelő légcsavar forog függőleges fel- és leszálláshoz. A jobb paraméterek egyik feltétele a behúzható futómű.

Ezt már nevezhetjük tehát „igazi” utasszállító kisgépnek, amelyet a cég elővárosi, illetve üzleti közlekedésre kínál, 3-4 emberrel a fedélzeten, 100 kilométeres hatótávval, a maximális sebessége 250, maximális utazósebessége 180 kilométer óránként, és ehhez a cég érthető óvatossággal azt közli, hogy a paraméterek a jelenleg elérhető akkumulátorok kapacitásával számítandók. Külön hangsúlyozza a Volocopter az alacsony átesési sebességet és a stabil repülést. Érdekes volt a tavalyi Oskoshban tartott fellépés: két hasonló kategóriájú és nagyságú szerkezet közül a kisebb méretű Volocopter-prototípus repülését tartotta „meggyőzőnek” a közönség.

Az első mostani teszt csak két perc 14 másodpercig tartott, de ezalatt sikerült lepróbálni az összes repülési helyzetet, amelyet a szűzfelszállásra terveztek, és amely a kereskedelmi forgalmazásra készülő gépek jellemzője is lesz majd. A negyven mérföldes vízszintes sebesség mellett oldalirányba manőverezve 28 mérföldes sebességet ért el például a gép.

A koncepció egy évvel ezelőtti bemutatásakor az európai EASA-típusalkalmassági megszerzését 2026-ra tették, ami a Volocopter szerint a versenytársakhoz képest „agresszív”, de reális berepülési programot feltételez. A nagy kérdés, amit korábban emlegettek, de most nem esik szó róla, meglesz-e ehhez a szükséges pénz, a teljes fejlesztési költségeket korábban egymilliárd dollárra tették, a tanúsítvány megszerzéséhez szükséges összeget 388 millióra.

A cég biztosra veszi a sikert és jónéhány, meg nem nevezett beruházót emleget, amelyek érdekeltek lennének a programban: a teljes értékű és léptékű prototípus repülése nyilván ezeknek a partnereknek a meggyőzősében volt fontos esemény.