UH-1N mint mentőhelikopter?

Hende Csaba honvédelmi miniszter az InfoRádiónak  "hosszú távú tervként említette, hogy az Országos Mentőszolgálat helikoptereit is a honvédség biztosítaná abból a 30 amerikai helikopterből, amelyek ingyenes átadásáról hamarosan döntés születhet." Mint hozzátette: "amennyiben a magyar honvédség megkapja a harminc amerikai katonai helikoptert, amelyeknek az ingyenes átadásáról hamarosan döntés születhet, akkor akár be is segíthetnek majd a mentőszolgálat szállításaiba is."

Eleve két külön megfogalmazást tartalmaz a fenti bekezdés. Egyrészt megjelenik az az elképzelés, hogy az OMSZ helikoptereit felváltják a remények szerint beérkező Bell UH-1N Twin Huey katonai szállítógépekkel. Másrészt – mint ahogyan a cikkhez mellékelt interjúban is hallható – már az "akár be is segíthetnek" szerepel. Ez pedig már egy sokkal inkább elméleti, távoli lehetőséget jelent.

Kérdés, hogy a jelenleg használt Eurocopter EC135T2 bérletének lejárta után a kisebb számban még meglévő és repülőképes AS 350B mentőhelikopterek mellé milyen forgószárnyasokkal képzelik majd el az ország légimentési lefedettségének biztosítását. Hogy egy esetleges fejlesztésről már ne is beszéljünk. A lehetőségeket viszont alapvetően befolyásolja a pénz, leginkább annak hiánya.

Sokak szerint a leglogikusabb döntés lenne a már meglévő EC135T2-esek bérletének meghosszabbítása. A rendszer működik, a helikopterek beváltak, a pilóták ismerik és szeretik a típust. Igaz, a gépek bérlése jelenleg és a 2013. utáni időszakban is súlyos összegekbe kerül. Vélhetően ez lehet az oka annak, hogy felmerült: a (talán) beérkező UH-1N Twin Huey-kből is meg lehet oldani részben vagy egészben a légimentési, légiszállítási feladatot.  Az elképzelés ötletszinten mindenféleképpen jogos, csak a részletekben merül fel több kérdés is.

A Magyar Honvédség jelenleg is üzemeltet légi kutató-mentő szolgálatot. Szolnokon és Pápán 1-1 Mi-8 vagy Mi-17 Hip közepes szállítóhelikopter várja a riasztásokat, fedélzetén a szükséges felszerelésekkel és a megfelelően kiképzett hajózókkal, ejtőernyős és egészségügyi képzettséggel rendelkező személyzettel. Ezek a gépek azonban nem mentőhelikopterek: elsődleges feladatuk a bajba jutott, kényszerleszállt vagy lezuhant légijárművek személyzetének felkutatása, helyszíni ellátása és elszállítása.

A honvédségi helikopterekkel ugyanakkor már végeztek polgári mentőfeladatokat is: itt érdemes megemlíteni a 2006. év eleji időszakot, amikor a légierő kutató-mentő helikopterei segítettek a kialakult helikopterhiányon, illetve a 2010-es vörösiszap-katasztrófa során tanúsított polgári-katonai közös együttműködést is.

A katonai kutató-mentő helikopterek is rendelkeznek a szükséges egészségügyi felszereléssel (kötszerek, gyógyszerek és infúziók, több méretű égési kötszer-készletek, teljes test rögzítésére alkalmas eszközök, speciális hordágyak, végtagtörések rögzítéséhez használt eszközök, szív és légzés működését ellenőrző monitor, lélegeztető gép, légúti váladékok eltávolítására szolgáló szívóberendezés, defibrillátor, gyógyszerek bejuttatásához szükséges technikai eszközök), de a Mi-8/-17-es helikoptereket, csakúgy, mint az UH-1N típust, nem egészségügyi feladatokra tervezték.

Ellenben a Eurocopter EC135-család kialakításakor elsődleges szempont volt a légimentés, a légi betegszállítás. Kis túlzással a mérnökök szeme előtt egy repülő hordágy lebegett, így a helikopter külső és belső kialakítását ennek a feladatnak alárendelve alkották meg. Ilyen fontos elem például a komoly rezgéscsillapító rendszerek alkalmazása (hiszen mondjuk egy polytraumatizált, autóbalesetes sérültnél az erős rezgés nagy problémákat, komoly veszélyeket okozhat) vagy a fenestron faroklégcsavar alkalmazása. A zárt rendszerben pörgő légcsavarba így a mentésben résztvevők nem tudnak belesétálni. A gép mérete is alkalmazkodik a feladathoz: a kompakt gép kis helyen is elfér.

A betegközpontú kialakítást mutatta a 2008. június 31-i katasztrófa is: a Kiskunlacháza és Apajpuszta között lezuhant helikopterben a hordágyon szállított, megfelelően rögzített  beteg kisfiú életben maradt, míg tragikus módon a pilóta és az ápoló életét veszítette.

Kérdés, hogy a szállítóhelikopter változatban érkező UH-1N Twin Huey-k felszerelése milyen anyagi és időbeli erőfeszítéseket igényelne. A civil változat, a Bell 212-es típus sem ismeretlen a légimentés piacán: számos országban repült vagy repül a helikopter légimentő változata. A megfelelő eszköz- és műszerpark kialakítása, felszerelése, a szükséges vizsgálatok elvégzése után a nemzetközi előírásokat teljesítve repülhet az UH-1N is tisztán légimentő feladatkörben (és nem kutató-mentő helikopterként), mindez pénz és személyzet kérdése.

Mint Temesvári Péter, a Magyar Légimentõ Nonprofit Kft. igazgatója kérdésünkre elmondta, a légimentést jelenleg végző nonprofit vállalkozással nem egyeztettek az UH-1N-ek esetleges polgári légimentésbe történő bevonásáról. Véleménye szerint inkább a már meglévő kutató-mentő szolgálat továbbfejlesztéséről lehet szó. Hozzátette, hogy a Magyar Légimentõ Nonprofit Kft. 2016-ig érvényes szerződés alapján végzi tevékenységét. A típussal kapcsolatban megjegyezte: nem lehetetlen az UH-1N-ek légimentő szolgálatba állítása, hiszen a gép átépíthető. A kérdés az, hogy mennyiért és milyen nehézségekkel történhetne meg a megfelelő átépítés.