Új megközelítésben a nullemissziós járművek szerepe: üzemanyagcellás és elektromos járművek vészhelyzetekre

Kiss Bertalan   ·   2021.04.18. 15:00
00_uzemanyagcellas_busz

Három nagy japán járműgyártó – a Honda, Nissan és Toyota – divíziói fogtak össze, komoly és hatékony, vészhelyzeti alkalmazások kidolgozására. A japán kezdeményezésben nincs semmi meglepő, világviszonylatban a szigetországban történik talán a legtöbb földrengés, a pusztító tájfunokból is van néhány minden évben, de a szökőárriadók sem szokatlanok.

Egy jó ötletből új fejlesztési irány

A Toyota és nehézhaszonjármű-részlege a Hino, már 2006 óta foglakozik üzemanyagcellás autóbuszok fejlesztésével. Sőt, a hely- és energiaigényes infrastruktúra miatt először a reptereken – elsőként Nagoyában – álltak forgalomba az Apron nevű buszok. Az igazi, nagy áttörés 2015-től indult meg, addig a fejlesztések, tartós tesztek zajlottak a szigetországban. Közben, 2011-ben bekövetkezett a XXI. század eddigi legsúlysabb természeti katasztrófája, a fukushimai erőmű-balesettel együtt. Utóbbi az ország elektromos energiaellátásra is negatívan hatott, minden bizonnyal az üzemanyagcellás és elektrmos járművek továbbfejlesztési irányára is jelentős hatást gyakorolt.

Az első Hino alacsony belépésű, üzemanyagcellás városi busz

Nem kellett sokáig várni, amikor a Toyota-Hino már olyan üzemanyagcellás busszal jelent meg, amely már a terminál elektromos hálózatába is vissza tudott táplálni. Ehhez a meglévő elektormos hálózat betáplálást is át kellett alakítani. Egy repülőtéren könnyű és van hely percek alatt összevezényelni az üzemanyagcellás buszokat, azonban a városi korházakhoz, menedékként szolgáló iskolákhoz, sportcsarnokhoz való átirányítása már cseppet sem ilyen egyszerű és a helyszükséglet, a betápláló kábelek mennyisége, hossza és elrendezése már komoly fejtörést okozhat. Ez lett az a fordulópont, amely más irányba terlete a fejlesztéseket.

Egy úttörő koncepció

2020 elejére így született meg egy kétajtós városi, üzemanyagcellás Hino Sora busz áttervezéséből és átépítéséből egy katasztrófa-védelmi jármű, amely egy mobil áramforrásként szolgál, maximum 454 kilowattórás összteljesítménnyel és maximum 2×18 kilowattos kimenő teljesítménnyel, valamint 2×300 voltos egyenfeszűltséggel. A két főcsatlakozó a busz hátulján van, ez szolgálja ki a két Honda Power Exprter 9000 típusú töltőberendezést, amelyekkel a Honda mobil áramforrások tölthetők.

Belső tér, bevetésre készen és vezetési pontként

A jármű fedélzetésn benzines aggregátorok helyett, összesen harminchat, Honda mobil áramforrás, valamint húsz, Honda LiB-AID E500 hordozható akkucsomag található. Utóbbiak egy órán át képesek 300 wattos teljesítményfelvételt biztosítani, de használattól függően akár tizenöt órán át is szolgáltathatnak áramot. Ezek két, 100 voltos váltóáramú (japán szabvány) hálózati csatlakozóval, két 12 voltos szivargyújtós-csatalakozóval és egy 5 voltos, USB csatalkozóval rendelkeznek.

A katasztrófa-védelmi busz mobilitási hatósugara maximum 100 kilométer, amit a bevetéskor mindenképpen figyelembe kell venni, az újbóli feltöltéshez, hadrafoghatósághoz. A busz kifejezésváltozatlanul helytálló, a speciális funkció ellenére tizenhat fős legénység szállításra is alkamas, plusz a gépkcsivezető. Sőt, az eszközök kirakodása után még mobil vezetési pontként szintén használható.

A legkisebb kézi egység, akár íróasztalra is helyezhető

Töltés közben

Nissan Re-Leaf – vészhelyzetre felkészülve

A 2010-es piaci bevezetéskor még valószínű senki sem gondolta, hogy egyszer még gyorsbeavatkozó jármű lesz belőle, vészhelyzeti áramforrással együtt. A gépkocsi egyelőre egyetlen prototípus, de máris a figyelem középpontjába került. Külső csatlakozói 110 és 230 voltos tápfeszültséget szolgáltatnak, elektromos kézi szerszámok, térvilágítás vagy épületek hálózati betáplálása számára. Utóbbi egyelőre csak Japánban működik, mint járműopció – egyébként bárkinek elérhető a szériagyártású Nissan Leafek esetében – feltéve, ha az épület elektormos hálózata is ennek megfelelően lett kialakítva. A hazai villanyautó tulajdnosok még nemigen gondoltak erre a lehetőségre, bár valószínű hogy a hazai elektromos szolgáltatók és szakemberek is inkább csak vakarnák fejüket.

Elektormos gépkocsi, mint vészhelyzeti áramforrás, egyelőre csak Japánban

A Nissannál szintén a 2011-es nagy katasztrófát követően került előtérbe, az elektromos gépkocsi, vészhelyzeti áramforrásként történő használata. A Leaf 40 kWh-ás széria akkujával egy orvosi ventilátor vagy 100 wattos, ledes leflektor működtethető legalább 24 órán át, míg extraként bárki redlheti a gépkcsit 62 kilowattórás akkuval is, Leaf Plus néven.

Nissan Re-Leaf gyorsbeavatkozó jármű

A Nissan Re-Leaf gyorsbeavatkozó jármű szélesített nyomtávval készült, szabad magasságát 223,5 milliméterre növelték, elöl-hátul 17 collos terepes abroncsozást kapott és természetesen ledes fényhidat is a tetőre. A belső teret a nálunk is ismert módon alakították ki, kishaszonjármű funkcióra, a mentő- és védőfelszereléseknek.

Raktér, mentőfelszerelésekkel

Továbbá, egy lenyitható, 32 collos LCD monitor is került az ötödik ajtóra, mint számítógép-monitor, vezeték nélküli internet csatalkozással, vezetési pont lehetőséggel, a mentések koordináláshoz.

Mentésirányítás rugalmasan

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek