Plázapályaudvar Katowicében

Zöldi Péter   ·   2017.02.13. 11:15
katowice_rovidlid

Korunk tipikus jelensége a vasúti és a kereskedelmi terek egyre intenzívebb összekapcsolódása. Felső-Szilézia központjában is sikerült a magántőke jól szabályozott bevonásával és a Sud Architects tervei alapján egy komplex, modern, jól összeszőtt városi és közlekedési központot létrehozni.

A dél-lengyelországi Katowice Felső-Szilézia gazdasági, üzleti, kulturális és tudományos központja. Az eredetileg a környék jelentős bányászatára és acéliparára épülő fontos vasúti és közlekedési csomópont idővel komoly személyforgalmat is generált. A városban összefutó vasútvonalak nem csak az ország vérkeringésében játszanak fontos szerepet, hanem számos európai irányba is közvetlen kapcsolatot nyitnak. A Felső-Sziléziai Vasúttársaság az 1840-es években építette ki a Bécset Varsóval összekötő észak-déli tengelyt (Nordbahn), amely Katowicén áthaladva keresztezi a kelet-nyugat irányú fővonalat.  Az 1846-ban megépült állomás igen hamar jelentős csomóponttá fejlődött. A vasúttal való jó ellátottsága miatt a város is gyors fejlődésnek indult, így nem csak ipari, hanem hamarosan kereskedelmi, kulturális és oktatási központ lett.

Átlagos német középváros pályaudvara, megbízható minőségben (illusztrációk: epiteszforum.hu)

Az első épület helyébe 1859-ben épült új, a neoklasszicizmust és a historizmust ötvöző, kiemelkedő építészeti minőségű pályaudvar, a korszak tipikus terméke volt. Az épület több bővítéssel és módosítással végül 1972-ig szolgálta az utasokat, amikor is a tőle pár száz méterrel nyugatra helyezett új pályaudvar vette át a szerepét. A régi épületet ugyan 1975-ben műemlékké nyilvánították, funkcióját viszont azóta sem találták meg, állaga folyamatosan romlani kezdett. A 2000-es években egy befektetőcsoport vásárolta meg és a város számára új, multifunkcionális központot ígért, azonban az építkezés kezdésének állandó tolódása, az épület romlása, majd tulajdonosváltásai azóta is a 300 ezer lelket számláló település sajtójának mindennapi címlaptémái.

Már dwórzecként, de használaton kívül

Az 1972-ben megnyílt új pályaudvar utasfogadó épülete a kor modern építészetének egy igen jól sikerült, könnyed, lendületes, nagyvonalú darabja lett. Az épület alapozása különleges előkészületet igényelt, mivel a környéken számos bánya üzemelt, így állandóak voltak a tektonikus mozgások. Minden különleges alapozás ellenére minden kedves utas, aki hajlanban a Metropol EuroNight-vonaton arra ébredt, hogy a vonat lefékezett Katowice főpályaudvarán, az ablakon kinézve egy erősen lelakott, vigasztalan, cseppet sem hívogató létesítményt vehetett szemügyre.

Éjszakai vonatút, hajnali, kietlen ébredés háttere négy évtizeden át

Az új évezredben Lengyel Államvasutak (PKP) nagyszabású infrastrukturális fejlesztési programba kezdett, amelynek a pályafelújításon és a nagysebességű szerelvények üzembeállításán kívül a komplex állomás-rekonstrukciós projektek is a részét képzik. A lengyel állam 2009-ben kötött szerződést a kereskedelmi terekben járatos és a lengyel piacon sem ismeretlen spanyol Neinver befektető csoporttal egy új generációs, integrált városi közlekedési-kereskedelmi központ (egy igazi „hub”) kialakítására Katowicében. A megbízás részét képezte az utasforgalmi épületnek az eredeti struktúrát megtartó megújítása, egy vele kapcsolatba kerülő kereskedelmi központ, a felszín alatt egy új buszpályaudvar és taxiállomás kialakítása, valamint egy szomszédos irodakomplexum megépítése. Szintén a befektető feladata volt a kapcsolódó közterek minőségi megújítása, gyalogos zónák kialakítása, utcabútorozása. A város és az államvasút elképzeléseit figyelembe vevő komplex beruházás összértéke tervezetten 240 millió euró volt és a megvalósításhoz nyílt, nemzetközi tervpályázatot hirdetettek meg. A 17 résztvevő közül a tendert végül a Sud Architects/SUD Polska nyerte, így ők vághattak bele az 160.000 m2  (ez kicsivel több, mint három Duna-pláza) összterületű projekt tervezésébe.

Hajnali fények a régi-új főbejáraton

2010-ben ideiglenes állomásépületet húztak fel, amely a felújítás alatt biztosította az utasforgalom lebonyolítását, majd a vágányok egy részét is lezárták. Magát az eredeti állomásépületet szinte teljes mértékben lebontották, hogy alatta meg tudják építeni az 1200 autó befogadására alkalmas mélygarázst, a 4000 négyzetméteres, tízperonos buszállomást és a taximegállót, majd az eredeti formájában újból visszaépítették.

Éjszaka is hívogató transzparencia

A 2013-ban átadott üzletközponttal együtt szépen újult meg az 1972-ben épült pénztárcsarnok is, a filigrán betonpillérek tetején legyezőszerűen kinyíló és a tetőbe átfolyó szerkezetet teljes épületmagasságban üvegezték be, így megmaradt az épület légiessége. Igaz, hogy a hozzáépült bevásárlóközpont, a Galeria Katowicka némiképpen rányomul az állomásépület előterére, azonban annak magasságát és arányait figyelembe véve azt nem nyomja el, ugyanígy illeszkedik a másik oldalon, a belváros XIX. századi épületeinek közegébe is. A hullámzó üveghomlokzatú bevásárlóközpont a belváros felől erőteljesen kitakarja az állomásépületet, de a rávezető sétálóutca számára változatlanul megmaradt záró elemnek. A két épület belső találkozása finomra sikeredett: az állomás betonlegyezői tisztán megmaradtak és egy hasonló dőlésszögű üvegtetővel kapcsolódnak a pláza felső szintjéhez, ezzel egy jól bevilágított átrium jön létre a két struktúra között.

Régi és új találkozása, balra a bevásárlóközpont, jobbra a pályaudvar

A bevásárlóközpont ugyan lényegében átvette a tér uralkodó szerepét a pályaudvartól, azonban a két funkció és maguk az épületszerkezetek is jól találkoznak, szerves egészet alkotnak. Itt sikerült azt a kettősséget feloldani, élő kapcsolatot teremteni a közlekedés és a kereskedelem között, ami a budapesti Westend City Center esetében nem valósult meg, ahol lényegében a vasútra rátolva, de attól teljesen függetlenül áll a bevásárlóközpont. Katowicében az utasok kénytelenek áthaladni a bevásárlóközponton, azonban a pályaudvar oldalirányban is nyitott maradt, egy kisebb teresedésen át kikerülhető a pláza.

Pályaudvar az utca végén

A megújult pályaudvar peronjai és vágányai fölé az eddigi szigetszerű perontetőkkel szemben új, íves, felülről némi természetes bevilágítást adó csarnok került, amelyre a felsővezetéket tartó szerkezetet is függesztették.

Vitathatatlan, hogy a megújulás motorja az évi 12 millió utassal számoló, nagy forgalmú pályaudvar közvetlen szomszédságában levő, jól hasznosítható városi terek kihasználása, de ezzel együtt sikerült egy olyan komplex, modern és komfortos vasúti-városi kapcsolatot létrehozni, amely magas színvonalon tudja kiszolgálni az utazók igényeit is a wifivel ellátott várótermektől kezdve a zuhanyzóval felszerelt mellékhelyiségekig.  A 8000 négyzetméteres utascsarnok minőségi rehabilitációja mellett egy 85 ezer négyzetméteres bevásárló- és szórakoztatóközpont, multiplex mozi, valamint 21 ezer négyzetméteres irodaterület valósult meg.

Új csarnoképület az eddigi perontetők helyén

Izgatottan várjuk, hogy a hazai állomási rehabilitációk mikor hoznak végre valami hasonló eredményt, amelyről mondjuk a lengyel közlekedési hírportálok is beszámolhatnak. Debrecen felkészülhet, kemény a mezőny!

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek