Újabb Overture nagyrendelés: lesz megint polgári szuperszonikus korszak!?

A négy hajtómű előnyei, az American beszáll a fejlesztési költségekbe is. Kisebb kapacitás, de több gép, nagyobb hatótáv és nem túl drága üzemeltetés.

A szkeptikusokat alaposan meglepte a hír, már a második amerikai óriáslégitársaság írt alá fix szerződést a jövendő szuperszonikus utasszállítóra. Az American Airlines nem kevesebb, mint húsz gépet kötött le és negyvenre jelentett be opciót, ami azt jelenti, hogy – legalábbis a mostani helyzet szerint – az AA lesz a Concorde óta első hangsebesség feletti utasszállító egyik üzemeltetője.

Az üzlet hasonló, mint amit még induláskor a Japan Airlines huszonöt, júniusban a United kötött tizenöt gépre plusz harmincöt opcióra. Ezek a mennyiségek feltehetően valóban megalapozzák a vállalkozást, ráadásul a JAL és az AA megállapodása tartalmaz olyan, a fejlesztés finanszírozását segítő  megállapodást, amelyet a gyártónak nem kell visszafizetnie, persze lehet, hogy beleszámít majd a végleges vételárba, és az sem kizárt, hogy a Uniteddel kötött szerződés is tartalmaz ilyen kitételt. Viszont az American – egyébként megint csak lehet, hogy más légitársaság is így jár el vadonatúj konstrukció esetében – csak az általa meghatározott kritériumok, például a fenntartható üzemeltetés teljesítése esetén hajlandó átvenni a kész gépeket.

Mint erről korábban írtunk, a gép egy ideig versenyben volt a kisebb, inkább business-jet szerű konstrukciót célzó Aerionnal, de utóbbi felhagyott a fejlesztéssel, míg az Overture legutóbbi, Farnborough-ban bemutatott koncepciója a jelek szerint valóban megnyerte a nagy amerikai társaságok tetszését, ami döntőnek bizonyulhat. A lényeg: olyan gépet alkotni, amely a szennyezőanyag-kibocsátás és a hangterhelés szempontjából teljesítheti a földfeletti légterekben érvényes normákat, miközben az interkontinentális vonalakon, az óceánok vagy lakatlan területek fölött Mach 1.7-ig gyorsulhat, hatótávolsága pedig 7800 kilométer.

A „trükk” lényege épp az, amit nagyon sokan meglepetéssel fogadtak az új tervek kapcsán, tehát hogy a gép nem három, hanem négy hajtóművet kap: így nem kell sem a zaj szempontjából legkritikusabb szakaszban, felszálláskor utánégetőt használni, elég a „száraz” működtetés tolóereje az utazósebességig való gyorsításhoz is. Ez valamennyire leegyszerűsíti a hajtómű kiválasztását, hiszen nem kell forszázst igényelni, persze az biztos, hogy a sikerhez nagyon gazdaságos üzemelésű szerkezetek kellenek, amelyeknek ráadásul nem túl nagy átmérő mellett kell dolgozniuk, hogy ne legyen túl nagy a légellenállás. A feladat ennek a hajtóműnek a megalkotására eddigi hírek szerint a Rolls-Royce-ra vár.

Sokat segíthet a légitársaságok meggyőzésében az is, hogy a gép több – 65–88 – utasra méretezett, mint az üzleti gépek, tehát szélesebb fizetői körre számíthat, bár nyilván az Overture-járatoknak is meglehet a maga exkluzívabb közönsége, amely hajlandó arra áldozni, hogy New York és London között a hat és fél óra helyett csak három és fél legyen a menetidő. Nem beszélve arról, hogy a gép hatótávolsága jóval nagyobb, mint egykor a Concorde-é volt, és ha valóban sikerül megfelelni a hatósági rendszabályoknak, sokkal több, mintegy hatszáz vonalon lehetséges a repültetése.

Természetes az összehasonlítás a Concorde-dal, és az is természetes, hogy a szkeptikusok az egykori angol-francia csodamadár szűkös történetével példálóznak, azzal, hogy végül is csak két légicég használta tizennégy példányát. Ami a különbség: a Concorde korát messze megelőző technológiát képviselt, amit magához a géphez kellett kifejleszteni, a környezetvédelem követelményeit soha nem tudta kielégíteni, csak a repülési profil megválasztásával, különleges kezelést igényelt a reptereken, hihetetlenül magasak voltak a karbantartási-javítási költségei.

Az egykori szuperszonikus típus kétségtelenül gyorsabb volt, de ezt azon az áron érte el, hogy a gazdaságtalan üzemeltetés és a környezetvédők ellenállása nyomán végül is a menetrend szerinti Concorde-repülések gyakorlatilag az észak-atlanti metropoliszok közötti járatokra korlátozódtak. Több géppel, jobb tulajdonságokkal az Overture sokkal nagyobb sikerre számíthat, ha sikerül a fejlesztés, mert az alapkoncepció az, hogy a gép megalkotása a jelenleg is hozzáférhető technológiára alapul, ez magyarázza, hogy az új polgári szuperszonikus korszak indulását, az első gépek forgalomba állítását a vállalkozás 2029-ra tervezze.