Újra elbukott a szlovén „vasútépítő” népszavazás

Az előzetes eredmények szerint a választásra jogosultak valamivel több mint 14 százaléka szavazott – közölte az ország választási bizottsága honlapján a leadott voksok 95 százalékának feldolgozása után, azaz a részvételi adatok alapján a referendum érvénytelen.

A kérdésre, miszerint támogatja-e, hogy hatályba lépjen a Koper–Divaca vasútvonal második vágányának építéséről, igazgatásáról és gazdálkodásáról szóló törvény, amelyet a szlovén parlament 2017. május 8-án fogadott el, a szavazók 49,93 százaléka válaszolt igennel, 50,07 százaléka pedig nemmel.

A szlovén törvények szerint ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen, a szavazásra jogosultak legalább egyötödének kellett volna ugyanarra voksolnia a kérdésben. A referendumot azért kellett megismételni, mert a legfelsőbb bíróság megsemmisítette a tavaly szeptemberben rendezett népszavazást – amely szintén érvénytelen volt –, mert a kampányt a kabinet állami pénz felhasználásával finanszírozta.

A legfelsőbb bíróság döntése után lemondott Miro Cerar szlovén kormányfő, aki szerint ezzel kétségessé vált kormánya egyik legfontosabb projektjének kivitelezése. Előrehozott parlamenti választások június 3-án lesznek Szlovéniában.

A referendum kezdeményezői szerint túl drága a projekt kivitelezése és nem átlátható a finanszírozás. Egyesek ellenezték Magyarország részvételét is a projektben. Budapest korábban jelezte, kész anyagilag – akár 200 millió euróval – támogatni a projektet. Cserébe a magyar kormány azt kérte, hogy a koperi kikötő és az oda vezető vasútvonal fejlesztésében magyar vállalatok is komoly szerepet játszhassanak, mivel a koperi a magyar vállalatok által leginkább használt kikötő.

Peter Gaspersic ügyvivő infrastrukturális miniszter a sajtónak most úgy nyilatkozott: reméli a hivatalos eredmény bejelentése után mielőbb hatályba léphet a törvény, hogy ne vesztegessenek el több idő a projekt kivitelezésére. Úgy vélte: további fellebbezésnek nincs alapja. A két népszavazás hatmillió eurójába került a szlovénoknak.

A projekt növelné a koperi kikötő piaci versenyképességét, adriai-tengeri (Rijeka, Trieszt) és európai viszonylatban egyaránt. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank huszonöt évre szóló hitelprogramja fedezi a költségek egyharmadát. A projekthez hozzájárul az európai Kohéziós Alap, továbbá Ljubljana számít azoknak az országoknak a tőkéjére is, amelyek főleg a koperi kikötő vonzáskörzetébe tartoznak, azaz Magyarországra valamint Szlovákiára és Csehországra is.

* * *