Újra Extra
Sorra vettük az évtized fontosabb vasúti pályát érintő változásait, a felújításokat, második vágány építéseket és persze az akkor még virágkorát élő villamosítást sem hagytuk ki.
A legnagyobb érdeklődésre alighanem a gördülőállomány helyzetét taglaló fejezet tarthat számot, ami nem véletlen, ritka változatos évtizede volt a nyolcvanas. Elbúcsúztak a gőzösök, új típusok gördültek ki az akkor még bőszen termelő hazai gyárkapukonn és megjelentek az első villamos motorvonatok.
Tömegeket utaztató tizensok kocsiból álló belföldi és nemzetközi személyszállító vonatok állták a sarat az egyre erősebb közúti közlekedéssel szemben, miközben a vasúti áruszállítás vonatkozásában egyre biztosabbnak tűnt, hogy a szemléletváltás hiányában hamar véget érhetnek az arany esztendők
Nem maradhattak ki a kisvasutak és a városi kötöttpályás közlekedési eszközök sem a tematikából. Számtalan értékes és ma már ritkaságnak számító felvétel segítségével idézhetjük fel, milyen is volt harminc évvel ezelőtt utazni Bugacra egy Bax kocsiban, vagy éppen Pesten tujázni egy kéttengelyes matuzsálemmel.
A gőzmozdonyok kihalásával párhuzamosan indult a hazai nosztalgiavasutazás máig tartó története. Utolsó fejezetünk az alapok letételét és az első néhány év küzdelmének rövid történetét meséli el.
