Uniós hálózatfejlesztési tervek 2014 után
A 2014-2020-as pénzügyi időszakban összesen 50 milliárd eurót lehetne közlekedési, energetikai és infokommunikációs fejlesztésekre fordítani. Ebből 40 milliárd minden tagállam részére elérhető lenne, a közlekedési szektornak 21,9 milliárd jutna. A fennmaradó tízmilliárdot a Koháziós Alapból csoportosítanák át, kifejezetten a kohéziós tagállamok számára.
A magyar delegációt vezető Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár közölte: Magyarország továbbra is elutasítja az átcsoportosítást a Kohéziós Alapból, valamint szeretné elérni, hogy az ÁFA a projektek elszámolható költségei között szerepeljen. A tervezet újdonsága, hogy támogatja az unión kívüli országok részvételével zajló projekteket is, ezzel fejleszthető lenne majd a magyar-szerb és a magyar-ukrán határszakaszon több beruházás is.
A Közlekedési Tanács ülésén a kilenc érintett ország képviselői miniszteri nyilatkozatot írtak alá a dunai víziút fejlesztéséről. Az ötlet 2012 májusában, az előző évi igen alacsony vízállás okozta forgalomkiesés miatt fogalmazódott meg. Magyarország többször kifogásolta a megfogalmazott kötelezettségeket, azok enyhítését kérve. Vélemények szerint ez a nem kellően előkészített, csupán a hajózás érdekeit megfogalmazó döntés nem eredményezhet valós megoldást: figyelembe kell venni a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, a turizmus és a természeti erőforrások védelmének szempontjait is. Völner Pál ezért szakértői munkacsoport létrehozását szorgalmazta az összes érintett ágazat bevonásával.
