Vészhelyzet az űrállomáson, nagy különbség, 45 vagy 540 fok…

iho/repülés   ·   2021.08.10. 09:00
International_Space_Station_after_undocking_of_STS-132

Törések, repedések? Az ISS megúszta a Nauka-kalandot, de mi van az orosz-amerikai együttműködéssel?

Ugyan már több, mint egy hét telt el az incidens óta, de a jelek szerint, legalábbis amerikai oldalon, a megnyugtatónak szánt főnöki nyilatkozatok után sem sikerült az űrállomás vészhelyzetével kapcsolatban lecsillapítani a kedélyeket: az egyik, nagy feltűnést keltett nyilatkozatot a NASA egyik egykori tudósa tette, aki az irányító központban dolgozott, most pedig egy tévétársaság szakértője. James Oberg független, értsd: nemzetközi, nem NASA és nem Roszkozmosz vizsgálatot követelt az ügyben.

Az újabb visszhangokat az váltotta ki, hogy kiderült, az űrhivatal az első nyilatkozataiban eléggé durván csökkentette a történtek jelentőségét. Mint ismert, a sok éve készülő új orosz modul, a húsz tonnás Nauka az űrállomáshoz történt dokkolása után súlyos veszélybe sodorta az ISS-t, amikor hajtóműve minden látható beavatkozás nélkül egy időre beindult és ezzel a futballpálya nagyságú szerkezetet kilendítette a giroszkópokkal stabilizált pozíciójából.

Sok év után ismét új modul közelít az űrállomáshoz (fotók: Roszkozmosz)

Nos, hogy mennyire, ez volt az érdekes: az első közlések 45 fokról szóltak, és csak mostanság hozták nyilvánosságra a valódi adatot: az 540 fok azt jelenti, hogy a hatalmas állomás másfélszer fordult meg maga körül, ami miatt a fedélzeten tartózkodó hét ember kénytelen volt bemenekülni a hermetikusan lezárt amerikai modulok egyikébe. A vészhelyzetet a két irányítóközpont közös munkája oldotta meg, az állomáshoz kapcsolt Progresz teherűrhajó hajtóműve révén állították le a forgást. Szerencsére a jelek szerint szerkezeti kár nem történt, bár ezt még a következő időkben kell majd ellenőrizni, az űrhajósok egyikének első reakciója valahogy úgy hangzott, hogy „gyorsan megnéztem, szerencsére nem törtek le a napelemtáblák”.

Nem kevés az aggodalom az orosz reakciók miatt, ugyanis miután a Roszkozmosz egyik vezetője, Vlagyimir Szolovjov egyfelől „az orientáció némi módosulásáról” beszélt, ami nyilvánvalóan eufémisztikus megfogalmazása a történteknek, később viszont Dimitrij Rogozin, az orosz űrhivatal főnöke azt mondta, emberi hiba történhetett, vagyis ellentétben a korábbi közlésekkel, nem szoftverhiba hozta működésbe Nauka hajtóművét, hanem egy tévesen kiadott földi parancs. Az is érdekes volt, hogy jelentős orosz hírforrások azóta sem közölnek más hírt, mint hogy a Nauka rendben összekapcsolódott az űrállomással, igaz, ezek a jelentős források egy-két nappal korábban arról sem adtak hírt, hogy a dokkolás jó ideig azért volt kétséges, mert a modul főhajtóműve nem működött, az orientációs hajtóművekkel tudták csak, nem egykönnyen, végrehajtani a pályamódosításokat, hogy a Nauka egyáltalán megközelíthesse az ISS-t.

Az amerikai megszólalók egyfelől azzal vádolják a NASA-t, hogy az Egyesült Államok és Oroszország űregyüttműködésének fenntartása érdekében olyan veszélyes biztonsági kompromisszumokra hajlandó, mint amilyenek régen a Challenger és a Columbia katasztrófájához vezettek.  

Három órával dokkolás után indult be, még nem tudni, miért, a Nauka orientációs hajtóműve

Másfelől ugyancsak amerikai elemzések emlékeztetnek az elmúlt évek történései közül arra, ahogy egy 2018-ban egy Szojuz-start kényszerleszállásba torkollott, mint kiderült, azért, mert az egyik gyorsító fokozatot rosszul rögzítették a központi hordozórakétához, majd arra, hogy az egyik orosz modulban egy apró lyuk okozott nyomáscsökkenést az állomás belsejében.

Az ok valószínűleg egy technikus hibája, ami arra is ráirányította a figyelmet, hogy az orosz űripar alkalmazottait gyengén fizetik, mert maga az orosz űripar is komoly pénzhiánnyal küszködik, miközben az elmúlt egy év fejleményei, vagyis a Dragon űrhajók sikeres munkába állása azt jelenti, hogy a Roszkozmosz azokra a dollármilliókra is egyre kevésbé számíthat, amit az amerikai űrhajósok „taxiztatása” hozott.

A friss modul lehet egy majdani külön orosz állomás alapegysége?

A nyilatkozatok szintjén mindenki elkötelezettje az orosz-amerikai űregyüttműködésnek, miközben orosz részéről időről időre előkerülnek a tervek arról, hogy vagy teljesen új saját állomást építenek, vagy nem teljesen újat, épp az ISS-ről leválasztott orosz modulok lennének az alapok. Két nap telt el csak a Nauka zűrös érkezése után, és a Roszkozmosz nyilatkozatban erősítette meg, hogy folytatja az előkészületeket saját alacsony pályájú űrállomás létesítésére, és foglalkozik az ISS „feldarabolásának” lehetőségével. Ahogy egy találó, legalábbis jól hangzó megjegyzés fogalmaz, az amerikai–orosz űregyüttműködés olyan, mint maga az űrállomás, nem érkezett el a törésponthoz, de elöregedett és tele van repedésekkel.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Vasút Repülés Hajózás Nagyvasút Légiközlekedés Belvíz

Brüsszel döntött: 2040-ig el kell készülnie a Budapest–Bukarest NSV-nek

iho.hu   ·   2024.06.17. 11:45

Jóváhagyták a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó új uniós rendeletet, benne a magyar és a román főváros közötti nagy sebességű vasút megépítésére vonatkozó passzust. A döntés végleges, a hálózatot három lépésben fejlesztik tökélyre, a végső határidő 2050.