Visszajár a Malév-jegyek ára!

A Malév múltheti leállása után eddig olyan sok – nagyjából 1200 – megkeresés érkezett a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesülethez, hogy mára betelt a postafiókjuk. Ezek közül 979 belföldi-, 149 azonban külföldi panasz. Érkezett levél a magánszemélyeken kívül sportszövetségtől, kisebbségi önkormányzattól, iskolai csoportoktól, sőt cégektől is. Ők jogi értelemben nem minősülnek fogyasztóknak, ettől függetlenül nekik is próbálnak segíteni – erről Eitmann Norbert, a Köfe elnöke számolt be a fogyasztóvédelmi egyesületek csütörtöki sajtótájékoztatóján. Egy érdekességet is elmesélt a vezető: száznál is több bolgár fogyasztó kereste meg az egyesületet, amit elsőre nem tudtak mire vélni. Kiderült, a bolgár kormány tájékoztatta állampolgárait, hogy panaszukkal forduljanak a Köféhez. Ilyen információ egyébként több német újságban is megjelent.

Az egyesület vezetője elmondta, nem csak gyűjtik a sérelmeket, hogy statisztikát állítsanak föl, hanem igyekeznek az összes panaszt kezelni. Éppen ezért felvilágosítást adnak a fogyasztóknak, hogy azok tisztában legyenek a jogaikkal. Emellett minden esetben a Malévhez fordulnak az egyéni fogyasztói igény bejelentésével, ha erre igény van. Meghatalmazás esetén pedig békéltető testülethez is fordulnak, jelenleg kétszáznál is több ilyen eset van folyamatban. Ha pedig mindez nem vezet eredményre, a bírósági út is egy lehetőség – tette hozzá Eitmann.

A Köfe mindemellett megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot és az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottságát is. Ezeket tájékoztatták, és kérték a segítségüket és a közbenjárásukat az ügy megoldása érdekében.

„A fogyasztóknak joguk van a jegyárukat visszakövetelni! Illetve bizonyos esetekben, a vonatkozó európai uniós rendelet alapján a megfelelő segítségnyújtásra és kártalanításra is jogosultak!” – hangoztatta Eitmann Norbert.

A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke, Molnár Gabriella elmondta, az egyénileg vásárolt jegyek esetében az utas és a légitársaság között áll fenn jogviszony, ezért az utasok kártalanítása elsődleges a Malév feladata. Az utazási irodák viszont a hozzájuk fordulóknak minden segítséget megadnak az átfoglalásokhoz, illetve az eligazításhoz.

Az utazási csomagok részeként vásárolt jegyek esetében Molnár Gabriella szerencsének nevezte a szerencsétlenségben, hogy az év elején történt a leállás. Emiatt a Muisz számításai szerint, nem éri kár a nyári charterutasokat, mivel a charterező cégek már elkezdték az átfoglalásokat.

Az elnökasszony szerint a Malév leállása a légitársaság és az utazási irodák között vis maiornak tekinthető. Ez azt jelenti, magyarázta, hogy így az utazási irodákat nem terheli felelősség vagy visszatérítési kötelezettség. Hozzátette, az irodáknak azonban nem érdeke, hogy ne szervezzék meg a lefoglalt utakat. Ezért mindent megpróbálnak annak érdekében, hogy ezeket átszervezzék „kicsit más időpontban, más légitársasággal”. Emellett mindent megtesznek, hogy az előre meghirdetett árak ne változzanak.

A károkról szólva a Muisz vezetője kijelentette, valós kár elsősorban a nagy jegyértékesítő utaztatókat éri. Mint magyarázta, ők még a múlt év után járó jutalék visszatérítését sem kapták meg. Megjegyezte, az irodáknak a légitársaság felé depozitot kellett fizetni a csomagutaknál, a kérdés az, hogy ezt lenyelik-e, vagy inkább áthárítják az utasokra. A szövetség számításai szerint komoly kár tíz-tizenöt irodát érint, ezek azonban nem olyan mértékűek, amelyek tönkretennék az irodákat.

Molnár Gabriella beszámolt róla, hogy a Muisz, az Európai Unió utazási irodáinak szövetségével  évek óta szorgalmazza az unió hatóságainál, hogy vezessék be a vagyoni biztosíték rendszert a légitársaságoknál is, aminek az utazási irodáknak már réges-régen meg kell felelnie. Ez a kaució segítene a Malév leálláshoz hasonló helyzetekben.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének ügyvezető elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy szerint a Malév leállása után nincsen egyértelmű tájékoztatás. Baranovszky György példaként hozta föl a bankkártyás fizetést. Szerinte a nem egyértelmű tájékoztatás azt sugallja, mintha minden bankkártyával fizető utas visszakaphatja a korábban megvásárolt jegy árát.

Az elnök a január 31-én hatályba lépett kormányrendelet kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabály szerint azok az utasok, akik a Malév menetrendszerinti járatára a leállás előtt vásárolták a jegyüket, és menetjegyük a leállást követő három napon belül jogosítana utazásra, segítségnyújtást kapnak. Ugyancsak segítségre számíthatnak azok az utasok, akik a leállás előtt már elutaztak a célállomásra, és a visszafelé útra február 29-ig érvényes menetjegyük van. Minderre kétmilliárd forintot különített el a kormány – tette hozzá. A Baranovszky György szerint azonban elenyésző azok száma, akik bankkártyával fizettek.