Vita Budaörsről, az MRSZ-nek vannak tervei a felújításra

Mészáros Lászlóval, a Repülőszövetség elnökével még nyáron a Budaörsi repülőtér fennállásának 75. évfordulóján beszélgettünk a repülőtér jogi, tulajdoni és anyagi helyzetéről. Akkor elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mostani álláspontja szerint visszamenőleg is bérleti díjat kell fizetni a repülőtérért. Kedden megjelent a Magyar Hírlapban egy cikk, amiben a Vagyonkezelő keményen megvádolja a szövetséget, amiért nem tett eleget egyetlen fizetési kötelezettségének sem, és kilátásba helyezte, hogy egy meg nem nevezett vállalkozónak átadja kezelésre a repülőteret.

Az a 40 milliós követelés, amit a Vagyonkezelő fenntart a szövetséggel szemben, az lehet ennek a konfliktusnak a bázisa?

Igen, ez lehet a konfliktus alapja. Az eredeti bérleti szerződés 2002-ből úgy szól, hogy amennyiben a Repülőszövetségnek több jövedelme nem keletkezik a repülőtér használatából, mint amennyit rá kell költenie, akkor nincs bérletfizetési kötelezettsége. Ez így is volt. A Magyar Repülőszövetség az elmúlt években rendre lejelentette azokat a munkákat, amelyeket elvégzett a repülőtéren 40 millió forint értékben, vagyis nem keletkezett a szerződés értelmében bérleti díjfizetési kötelezettsége. Ugyanakkor viszont 2005-ben kijött két ember a Vagyonkezelő jogelődjétől, és a repülőtéren egy arra fel nem jogosított szövetségi emberrel aláírattak egy papírt. Azt mondták, hogy ha ezt nem írjuk alá, akkor megszűnik a bérleti jogviszonyunk. Az MRSZ-t mindig az elnök képviseli, tehát nem volt jogszerű az aláíró személye, és ráadásul ebből nem is keletkezett dokumentum a Repülőszövetségnél. A Vagyonkezelő most ezt a papírt lobogtatja, mint új szerződésmódosítást, amely szerint minden esetben és mindenféle feltételek nélkül bérleti díjfizetési kötelezettsége keletkezett a Repülőszövetségnek.

Számlát viszont nem küldtek évekig. Tehát nem elég, hogy nem tudtunk róla, hogy milyen szerződés keletkezett, ráadásul számlát se küldött a vagyonkezelő. Ez a dolog egyik oldala. A másik pedig: többször igazoltuk a Vagyonkezelőnek, hogy mennyit költöttünk a repülőtérre, ami messze több, mint amennyi a bérleti díj tartozásunk. Ezt most  a Vagyonkezelő nem hajlandó tudomásul venni, mert azt mondja, hogy nem szabályosan nyújtottuk be ezeket a ráfordítási igényeinket. Itt tartunk most.

Lehet-e tudni azt, ki jelentkezett a Vagyonkezelőnél, hogy átvenné Budaörsöt?

Sajnos fogalmunk sincs róla.

Amikor beszélgettünk nyáron, azt mondtad, nem nagyon látod értelmét vagy racionalitását annak, hogy egy vállalkozó vegye át a repteret, hiszen a repülésből, a repülőtérnek az üzemeltetéséből nem keletkezik annyi pénz, hogy abból profit termelődjön.

Ezt a véleményemet fenntartom most is. Azt gondolom, hogy ha ténylegesen repülőteret akar üzemeltetni valaki, és erre rá akarja költeni azt, amit a Vagyonkezelő kilátásba helyezett, a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően felújítja az épületet, a hangárt és a repülőteret, nem hiszem, hogy ez neki gazdaságos lenne repülőtevékenységből.

Hogy áll most az ügy ahhoz képest, hogy megjelent ez az érdekes cikk? Ha jól értem, van még egy nagyon komoly,  eldöntetlen vita a Repülőszövetség és a Vagyonkezelő között. A Vagyonkezelő viszont már a maga részéről eldöntötte a kérdést.

Ezzel nem értek egyet, mert a cikk azért tartalmazza azt meglehetősen objektíven, az utolsó két bekezdés kivételével, hogy a Vagyonkezelő várja a repülőszövetség válaszát arra a levélre, ami tartalmazza, mit határoztak a múlt heti megbeszélésen. Ezt a levelet a Repülőszövetség azért nem válaszolta meg, mert még nem kapta meg. Tehát várjuk egyelőre a Vagyonkezelő válaszát, és akkor tudunk arról nyilatkozni, mi a véleményünk a Vagyonkezelő álláspontjáról.

Igazából hogyan végződhet ez a történet, mik a lehetséges kifutásai?

Három eljárási lehetősége van. Az egyik az, hogy fizetünk. Erre nincs lehetőségünk, mégpedig azért, mert ez az összeg nem áll rendelkezésünkre. Az, hogy kifizessünk egy most már 50 milliósra halmozódott igényt, mindenféle fenntartások nélkül, egyszerűen lehetetlen. Az, hogy ne vegyük figyelembe a Vagyonkezelő óhaját, ez szintén nem tárgyalási alap. Azt a döntést hozta a Repülőszövetség elnöksége kedden, hogy megvárjuk a Vagyonkezelő levelét, és természetesen megpróbáljuk pontosítani a tartozásnak az összegét, mi az amit elfogadható, mi az, amiről úgy gondoljuk, hogy kompenzálva van. De addig, amíg nem kaptuk meg a Vagyonkezelő konkrét levelét, hogy mit szeretnének tőlünk, addig erről nem tudok nyilatkozni. Mindenesetre az ügyben már jövő hétre is elnökségi ülést hívtam össze. Várhatóan addigra megérkezik a Vagyonkezelő levele.

Én a hosszabb távú kifutásra gondoltam. Nekem úgy tűnik, mintha az állam részéről lenne valami eltökélt akarat, hogy ne az MRSZ legyen Budaörs gazdája.

Hogy az állam részéről mi az eltökélt akarat, erről sajnos nincs elképzelésünk. Arról, hogy a Repülőszövetséggel, vagy bármiféle, a repülést összefogó szövetséggel mit akar kezdeni – ez ügyben megkerülhetetlen a Repülőszövetség – arról nyilván van elképzelése a magyar államnak. De hogy ez hova fog kifutni, erre még nem tudok mit mondani, nem került papírra még semmi olyan, ami egyértelmű állásfoglalást tartalmazna az ügyben.

Azért mindeközben a vagyonkezelő, legalábbis ebben a cikkben elég egyértelműen foglal állást.

Nem szeretném én megmondani egy újságírónak, hogy egy újságcikk és egy hivatalos levél között mi a különbség... De nagyon érdekes az egész. Csütörtökön voltunk a vagyonkezelőnél, és aznap délután megkeresett minket az újság, hogy mi a véleményünk. Ebben valóban látszik valami célzatosság, de nem szeretnék belebeszélni olyan dolgokat, amikről nincsenek bizonyítékaim. Felhívott az újságíró, megküldte nekünk a kérdéseit. Én azt gondolom, hogy egy olyan társadalmi szervezet, amelyet elnökség vezet, elnökségi döntést kell, hogy hozzon az ilyen ügyekben, és én keddre összehívtam egy elnökségi ülést. Szerettük volna megtárgyalni ezeket a kérdéseket, hogy mi a mi álláspontunk, közben pedig reggel megjelent a cikk.

Olyan kérdésekre kellett volna válaszolnunk, amikre nem lehet csak így csípőből válaszolni. Például: „Van-e műszaki állapotfelmérése a repülőtérnek?”. Nagyon érdekes kérdés, nyilvánvalóan van, de mire gondolt? Az 1980-asra, a 35-ösre, vagy a múlt hetire? Mert múlt heti ugye nincsen. És milyen relevanciája van a műszaki felmérésnek a tulajdonjogi kérdésekhez? Én azt gondolom, hogy ezeket a kérdéseket nem lehet így csípőből megválaszolni.

Hogyha – tegyük fel – ez a jogvita meg a bérleti díj körüli hercehurca is valamilyen mód megoldódik, a Repülőszövetség továbbra is gazdája marad Budaörsnek: mik a tervei a szövetségnek a repülőtérrel? Mert egyébként a problémák reálisak, a körépület állapota valóban szörnyű.

A repülőtér műszaki állapota reális probléma. Azt gondoljuk, hogy ha a Repülőszövetség üzemeltetője maradhat, látunk esélyt arra, hogy a repülőteret talpra állítsuk. Egyfajta kisgépes repülést szeretnénk  folytatni, vitorlázórepülést, sárkányrepülést, siklóernyőzést, modellező repülést, ejtőernyőzést. A motoros repülést korlátokon belül: a létező repülőiskolának amúgy is a meglehetősen visszafogott a tevékenysége. Működne a karbantartó bázis is. Ez az, ami nekünk egyfajta esélyt ad arra, hogy Budaörsön valami élet legyen. És ahogy ez elhangzott a Budaörsi Repülőtérnap kapcsán, szeretnénk ilyenfajta rendezvényeket, erre egyfajta igényt jelzett a fővárosi és a budaörsi önkormányzat is.

Ez is gerjesztene valamiféle bevételt, amelynek révén megkezdődhetne a reptér felújítása?

Ha hagyják, hogy bevételünk legyen, akkor tudunk bevételt produkálni. Ha nem engedik, ha a Repülőszövetséget onnan eltávolítják, önmagában a repülőtérből nem keletkezik bevétel. A Repülőszövetség pedig meglehetősen nehéz helyzetbe kerülhet. Minden bevételi forrástól elesünk.