Volt egyszer egy repülőklub, már hivatalos, hogy vége...

Megszűnt a napokban Magyarország egyik legpatinásabb repülőklubja. Kétségkívül már korábban sem működött, illetve tagjai már más klubot alapítottak, hogy folytathassák a sportrepülést, úgyhogy végülis „csak” a történelmi tény az érdekes: a Szolnoki Sportrepülő Egyesület néhány napja bírósági végzés alapján tűnik el most már hivatalosan is a magyar aviatikából. A szolnoki sportrepülőtér nem szűnt meg, ott is repülnek, illetve az egykori klub tagjai is repülnek – máshol. Csakhogy a történet akkor is eléggé szomorú, és keserűen jellemző a néhány éve kialakult hazai viszonyokra.

A Tisza mellett a szandai rét 1935 óta otthona a sportrepülésnek, mások mellett Rubik Ernő segítségével indult az egyesület, két Zögling iskolagéppel, amelyek az „új divat” szerint síkvidéken autós vontatással emelkedtek a levegőbe. Aztán sorra érkeztek az újabb Rubik-konstrukciók a Tücsöktől a Cimboráig, 1940-re épült fel a repülőiskola épülete.

A háborús megpróbáltatásokig zajló élénk repülőéletet 1948-ban sikerült újraindítani, aztán természetesen a klub az MHSZ keretében működött tovább. A rendszerváltás és a szövetség eltűnése persze Szolnokon is alaposan megkeverte a dolgokat, az eredeti gépparkot már három szervezet között osztották szét. Még a rendszerváltás előtt megalakult a Tiszavidék Repülőklub, amely aztán civil egyesületté formálódott, saját egyesületet hoztak létre a korábbi katonai kollégium nyomán a katonák, maradt a Szolnoki Sportrepülő Egyesület is, és rátért az új idők új útjaira, hiszen innentől a klubok központi támogatás nélkül, saját erejükből kellett, hogy életben tartsák magukat.

2014 márciusában arról adott hírt portálunk, hogy a Honvédelmi Minisztérium a szolnoki szandaszőllősi repülőtéren működő valamennyi repülőklubot felszólította, fejezzék be mindennemű tevékenységüket a Tisza egykori árterületén kialakított sportrepülőtéren. Ezt a felszólítást tehát mind a három klub, a Szolnoki Repülő Egyesület, a Tiszavidék Sportrepülő Egyesület és a Honvéd Sportrepülő Egyesület (HSRE) is kézhez kapta, azzal, hogy a HM, az állami tulajdonban lévő ingatlan vagyonkezelője, amely addig is bérleti díjat szedett a kluboktól, pályázatot ír ki a reptér üzemeltetésére.

A reptér eredeti üzemeltetője a Szolnoki Repülő Egyesület volt, de megalakulásától a honvéd egyesület vette át ezt a funkciót. A tárca a repülés letiltása után nem sokkal jelezte: „A Honvédelmi Minisztérium (...) bérleti díj megállapítása után továbbra is bérbe kívánja adni a repülőteret (a HSRE) számára, s megtette a szükséges intézkedéseket a szerződési dokumentum megkötésére.” A korábban említett pályázatot tehát nem írták ki. Szandaszőllős mint repülőtér megmaradt, és ez persze, megintcsak a mai viszonyok között, mindenképp jó hír, különös tekintettel arra, hogy akkoriban bőven voltak pletykák a 4-es elkerülő miatt értékessé vált terület hasznosításáról – nem repülőtér céljaira.

Tehát a reptér maradt: de csak a Honvéd Sportrepülő Egyesület maradhatott meg rajta.

A Tiszavidék Egyesület is elköltözött, néhány éve meg is szűnt. A Szolnoki Sportrepülő Egyesületnek is mennie kellett. Ráadásul egy súlyos tartozással a vállán. Amint portálunknak Surányi Zoltán, az egykori egyesület elnökségi tagja elmondta, ez abból adódott, hogy Szandán az árterületen a Tisza áradásakor víz alá került hangár helyett a sportrepülők a hetvenes években egy új, magas lábakon álló, biztonságos és modern hangárt építettek. A klub pénze, a klub munkája, de állami területen: amikor felépült, az MHSZ nem foglalkozott azzal, hogy a pontos viszonyt rendezze. A rendszerváltás után egy ideig jó volt az együttműködés, de aztán évtizedes persorozat indult a tulajdonjogról a honvédelmi tárcával, amely a vagyonkezelő javára szóló jogerős bírósági ítélet után körülbelül 50 milliós perköltséget és elmaradt bérleti díjat próbált behajtani a Szolnoki Sportrepülő Egyesületen, ebbe roskadt bele végül is a klub. A per idején többször meg is tiltották a Szolnoki Repülő Egyesületnek a repülőtér használatát, több évre Kenderesen illetve egy évet Szentesen repült a klub „száműzetésben”.

Amint végképp el kellettt jönniük Szandáról, a Szolnoki Sportrepülő Egyesület tagjai 2014–15-ben új klubot alapítottak, a Szolnoki Pelikán Repülő Egyesületet, amely most az egykori szovjet repülőtéren, Kunmadarason repül, ahová a tulajdonos önkormányzat és a reptér üzemeltetője, Darazsec András fogadta be őket. Vannak repülőgépeik, nemzetközi versenyeken résztvevő pilótáik, tavaly is lettek új ezüstkoszorúsaik, most indulnak a kezdő tanfolyamok, zajlik az élet. „Nekem azonban fáj a szívem a végső ítélet miatt, 45 évemből harmincat töltöttem a Szolnoki Sportrepülő Egyesület tagjaként, ott nőttem fel azon a réten, ahol nem repülhetek már három éve” – mondja a Pelikán egyik alapítója és vezetőségi tagja.

Surányi szerint Szandán most inkább hobby-repülés zajlik, mint sportrepülés, természetesen, mondja, a hobby-repülésnek is megvan a helye és szerepe. A  Honvéd Spotrepülő Egyesület portálján a vitorlázó, a movit, a motoros és az ejtőernyős szakosztályról nincs információ, csak a Hagyományőrző Szakosztályról olvashatunk ismertetést. Az iho/repülés természetesen szívesen ad helyt hozzászólásnak, kiegészítésnek.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!