Alagutak, viaduktok a Varázshegyen

iho/vasút   ·   2016.02.28. 11:15
alpalag0

Vasárnaponként időről időre fellapozunk egy-egy régi Indóházat, bízva abban, önök is olyan örömmel csodálkoznak rá archív írásainkra, mint mi magunk. A mostani az Indóház 2006. december–2007. januári, összevont számában jelent meg. A magazint digitális formátumban megvásárolhatja a dimag újságosstandján.

* * *

Semmeringbahn: a világ első hegyvidéki vasútvonala

A Semmering-vasút (Semmeringbahn) a világ első hegyvidéki vasútvonala, neve fogalom a vasutak világában. Építésekor a Bécsből az Adriai-tengerig vezető szállítási útvonal fontos láncszeme volt. Ausztria kötöttpályás közlekedésében játszott szerepe a mai napig meghatározó, hiszen a fővárosból a Semmering-vasúton keresztül lehet elérni az ország déli tartományait, Stájerországot és Karintiát.

Gloggnitz és Mürzzuschlag között 41,7 kilométer hosszú hegyvidéki szakasz húzódik. Ezen a vonal 457 métert emelkedik a semmeringi tetőpontig, majd leereszkedik a 789 méter magasan fekvő Mürzzuschlagba. A változatos, kanyargós hegyvidéki vasút éke a tizenöt alagút és a tizenhat viadukt. A vonal Karl Ritter von Ghega tervei alapján, a kitűnő mérnök vezetésével 1848 és 1854 között épült. A személyszállítás 1854. július 17-én indult meg, ekkor még természetesen gőzvontatással – a pályát 1959-ben villamosították. A vasút 1998 óta az UNESCO világörökség része.

Ezúttal a minden kétséget kizáróan gyönyörű vasútvonal alagútjait mutatjuk be. A Budapesttől mindössze háromórányi autózással elérhető Semmeringbahn maga a paradicsom – és nem csak a vasutat kedvelőknek ez a véleménye. Csodálatos táj, nyugalom, madárdal, és persze számtalan vonat és megannyi műtárgy, alagút és viadukt várja az utazót. Ha valamelyik hegy ormáról szemlélődünk, az a benyomásunk, mintha egy óriási, élő terepasztal terülne el a lábunk alatt. A vidék kiváló lehetőséget nyújt a kirándulásra: aki szeret gyalogszerrel felkerekedni, az a vasútvonal mentén kiépített turistaúton is bejárhatja a Semmeringet, érintve az összes nevezetes tereptárgyat és remek kilátást nyújtó magaslatot. Az úton több kilátó is létesült. A Klamm városánál található várromról nyíló panoráma azonnal a táj rabjává teszi az utazót... A közeli alagút és a Wagnergraben-viadukt pedig egyenesen csábít a fényképezésre és a videofelvétel készítésére... Persze nem árt, ha előtte tájékozódunk, mit és merre szeretnénk megörökíteni: ha tehetjük, szerezzük be a vonatkozó irodalmat, könyveket, újságokat, és a kilométerszelvények ismeretében már könnyebben megtaláljuk a keresett műtárgyakat.

Közrefogva. A Pollerosvand-alagutat két viadukt határolja. Felvételünkön a műtárgy a Krausel Klause-viadukt felőli oldala látható. A képre kattintva galéria nyílik (fotó: Indóház-archív | a szerző)

A Semmeringbahn a legkényesebb vasútbaráti igényeket is kielégíti változatos összeállítású, az alagutakon és a hidakon átrobogó vonataival. A kétvágányú vonalon nagyszámú és sokszínű tehervonat, helyi és távolsági személyvonat, valamint nemzetközi szerelvény közlekedik. A műélvezetet fokozó érdekesség a nagy emelkedők miatt az előfogatolás, vagy a tolómozdony alkalmazása. A maximális emelkedés 1:40. Akad olyan tehervonat, amit négy (!) gép vontat, de a személyvonatoknál sem ritka az előfogatolt Taurus, vagy a két 1044-es mozdony. Mint minden hasonló hegyivasútnál, itt is jellegzetes kép a vonal tetőpontjáról, a Semmeringről visszatérő előfogati vagy tolómozdonyok látványa. Esetenként akár öt-hat gépből álló vonat is tart a kiinduló állomásra, hogy néhány óra múltán ismét egy szerelvény mozdonya elé kapcsolva mássza meg a hegyet. Hosszú mozdonyvonatokat elsősorban a Gloggnitz–Semmering szakaszon látunk, tekintettel arra, hogy ez a nehezebb, nagyobb szintkülönbségű vonalrész.

Akárcsak maga a vasútvonal, a tizenöt alagút is kifejezetten változatos: szinte mindegyik más és más, gyakran a bejárati portáljuk sem azonos. A leghosszabb az új Semmering-alagút a maga 1511 méterével, a legrövidebb a mindössze 14 méter hosszú Krausel. Eredetileg az összes kétvágányúnak épült. Az új, második alagút a Semmeringnél 1952-ben létesült, de ez már egyvágányúként. A régitől függetlenül, a kőzet keménysége miatt némileg eltérő nyomvonalvezetéssel készült, és a kétvágányú vonal egyik sínpárját vezették benne végig, miután az 1430 méter hosszú, régi Semmering-alagutat 1953-ban alakították át egyvágányúvá. Mürzzsuchlag felőli kijáratánál ma is látszik a múlt: a régi műtárgy kapujának nagyobb mérete emlékeztet azokra az időkre, amikor még kétvágányos volt. Az alagútban, 898 méteren található a vasútvonal legmagasabb pontja. De nem csak a semmeringi különleges: a Weinzettelwand-alagút érdekessége a belső galéria, ami a szemben magasodó hegyről is jól megfigyelhető.

A Semmering-vasút korai építése egyben a vonal nagy problémája is: a szűk ívek és alagutak miatt a forgalmi igényekhez képest a vasút kapacitása csekély, ráadásul sem ívbe billenő, sem emeletes, sem konténerszállító vonatok nem közlekedhetnek végig a vonalon. Az éles sugarú ívek korlátozzák a sebességet, ezért többször felmerült már a Semmeringbahn kiváltása. Már az építés kezdetekor felvetődött, hogy a hegyeket keletről megkerülve, Magyarországon keresztül lehetne elérni az Adriát, de ez az ötlet 1848-ban rengeteg politikai kockázatot hordozott magában. Nem új elképzelés a Semmering bázisalagút ötlete sem, amely Gloggnitztól indulva Mürzzuschlagnál bukkanna a felszínre. A terv hatalmas költségei és az építkezés nehézségei miatt mindig is viták központjában állott, jóllehet egyszer már hozzáfogtak a kivitelezéséhez. Ez azonban félbeszakadt, és a mai napig sincs végleges döntés a megvalósításáról.

Szeghi Gyula

Múltidéző sorozatunk korábbi írásai

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk! Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső, idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!

Kapcsolódó hírek