Tengerhajózás

Vannak-e a magyar hadihajózásnak hagyományai? Annak az országnak, amelyiknek Trianon óta nincs egy árva négyzetcentiméter tengere sem? Lelkes csoportok bizonyítják, hogy az elhallgatás ellenére bizony vannak!

Tűz ütött ki egy Jordániából Egyiptomba tartó komphajón a Vörös-tengeren.

A nyílt vizektől távol épült Duna-tengerjárók és mélytengeri hajók ismertetése után nézzük meg, hogyan is jutottak el ezek a járművek, illetve bármilyen más hajó a szárazföldi kiinduló ponttól a Fekete-tengerig, illetve viszont.

A teherhajó még múlt szerdán futott zátonyra.

A biztonsági helyzet már nem akadályozza a hajóforgalmat.

Egyre több közlekedési cég ismeri fel, hogy a közlekedésbarátok szeretik figyelni a járműforgalmat, és ez bevételt is generál.

Sorozatunk újabb részében végére járunk a tengeri hajók építésének, és megemlékezünk a magyar tengerhajózás utolsó éveiről.

Ketten meghaltak abban a tűzben, amely az MS Nordlys gépházában ütött ki.

Folyam-tengeri hajózásos történelmi búvárkodásunkban legutóbb az 1959–1966 között épült hajókról emlékeztünk meg. De hogyan fejezték be pályafutásukat ezek a vízi járművek?

Kétszer is megkísérelt leszállni a Juan Fernandez-sziget repülőterén az a chilei repülőgép, amely minden valószínűség szerint a Csendes-óceánba zuhant.

Korábban az 1950-es évek végéig követtük nyomon a magyar ipar által gyártott folyam-tengeri hajók fejlődését. Ekkor – 1958 decemberében – új, továbbfejlesztett hajó típus készült a korábbi tapasztalatok alapján; ebből lett a Hazám sorozat.

A SWATH hajóépítő technológia előnyeit használják ki az extrém hajók építői. A legújabb tervek szerint Monaco mását építik egy hajóra.

Az első három Duna-tengerjáró megépültével nem zárult le a sorozat építésének története: lássuk, hogyan teljesített a magyar tengerihajó-építő ipar a háborús években.

Nagy-Britannia ötmilliárd fontot költ hadihajókra.