Tengerhajózás

Szombaton 14 órakor indult a földkerülő verseny, a hajósok előtt 39 ezer mérföld áll. Már a rajtnál 31 csomós szél fújt.

Vannak-e a magyar hadihajózásnak hagyományai? Annak az országnak, amelyiknek Trianon óta nincs egy árva négyzetcentiméter tengere sem? Lelkes csoportok bizonyítják, hogy az elhallgatás ellenére bizony vannak!

A nyílt vizektől távol épült Duna-tengerjárók és mélytengeri hajók ismertetése után nézzük meg, hogyan is jutottak el ezek a járművek, illetve bármilyen más hajó a szárazföldi kiinduló ponttól a Fekete-tengerig, illetve viszont.

Sorozatunk újabb részében végére járunk a tengeri hajók építésének, és megemlékezünk a magyar tengerhajózás utolsó éveiről.

Ketten meghaltak abban a tűzben, amely az MS Nordlys gépházában ütött ki.

Folyam-tengeri hajózásos történelmi búvárkodásunkban legutóbb az 1959–1966 között épült hajókról emlékeztünk meg. De hogyan fejezték be pályafutásukat ezek a vízi járművek?

Korábban az 1950-es évek végéig követtük nyomon a magyar ipar által gyártott folyam-tengeri hajók fejlődését. Ekkor – 1958 decemberében – új, továbbfejlesztett hajó típus készült a korábbi tapasztalatok alapján; ebből lett a Hazám sorozat.

A SWATH hajóépítő technológia előnyeit használják ki az extrém hajók építői. A legújabb tervek szerint Monaco mását építik egy hajóra.

Az első három Duna-tengerjáró megépültével nem zárult le a sorozat építésének története: lássuk, hogyan teljesített a magyar tengerihajó-építő ipar a háborús években.