Városépítés

A „kisvárosi urbanisztika” egyik hátulütője, hogy mindig látványberuházásokkal szeretné megmenteni a hely szellemét.

A felújítás alatt álló állomások közül most az Árpád hídira emlékezünk.

Mindig furcsa érzés, ha a magától értetődő beavatkozásokat kisebb csodaként próbálják meg eladni nekünk.

Eredeti hídelemek, nagy méretű hídmodellek, fényképek és dokumentumok mutatják be Feketeházy János hídtervező életművét a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményben.

A felújítás híre örömteli, de azt is jelzi, nincsen esélye egy korszerűbb szemlélet áttörésének.

„Tovább növekszik a befektetői bizalom” című kerekasztal-beszélgetéssel szerepel Magyarország a müncheni Expo Realon október 6-áig. Európa legnagyobb ingatlanpiaci szakmai vásárán a magyar szakembergárda bemutatja a jövő Budapestjét, illetve ismerteti Magyarország smarty city koncepcióját is.

A főváros hirtelen rájött, hogy van településszerkezeti terve, Tarlós István kimondta a bűvös szót!

Gyönyörű lett az egykori zugligeti lóvasút-végállomás!

Ki lesz az erősebb? A Kiserdő, vagy a várossszerkezeti adottságok?

Nem beszélünk róla, talán mert megszoktuk. De attól még botrányos.

A csehszlovák mozgólépcsők után egy másik egyedi megoldás életének is vége szakad a Nyugatinál.

Ha egy útvonal túlságosan hosszú idő alatt épül ki, jól megfigyelhetővé válnak rajta a város- és közlekedéstervezésben bekövetkező arányeltolódások. Nekünk van erre egy remek példánk!

A lakótelep és az áruház közötti fahidat feltűnés nélkül cserélték le a szemrevaló konstrukcióra.

A Magyar Idők szükségét érezte, hogy megtámogassa a közlekedés- és várostervezői szakma által elhibázottnak tartott Galvani-híd koncepcióját. Vitába szállunk.