A nagy reptérivasút-saga

„Ha annyi pénzem lenne, ahányszor a repülőtéri gyorsvasút szókapcsolatot leírtam, már rég a TOP10-ben lennék a világ leggazdagabb embereinek listáján” – sóhajtott fel egyik kollégánk a 70. Kormányinfó hallatán. De milyen elképzelések is váltották egymást, szinte évről évre?

Amikor a hetvenes évek elején a 3-as metró tervei véglegessé váltak, Kőbánya-Kispest csak egy közbülső végállomás, egymegállónyi szárnyvonal része lett volna, a metró főága az Üllői út alatt futott volna egészen Ferihegyig – persze akkor a mai 2-es terminál talán még papíron sem létezett. Az egyedüli megközelítési mód a kétszer egysávos gyorsforgalmi út volt, a repülőtér növekvő forgalma azonban egyre inkább igényelte a kötöttpályás megközelítést.

Még működött az 1-es terminál, amikor a Budapest–Cegléd–Szolnok (100a) vasútvonal új megállóhelyet kapott 2007-ben. A megállóhelyen az intercityk is megállnak, de a reptéri gyorsvasút fogalmának – valljuk be – nem felel meg. A megközelítés kizárólag Debrecen és Szeged felől lehetséges átszállás nélkül, az ország többi részéből érkezők budapesti átszállásokra kényszerülnek. Kőbánya-Kispestről az igen zsúfolt (és ennek megfelelően eléggé leharcolt) 200E buszjárat közlekedik, néhány Volvo csuklósát a BKV bőröndtartókkal szerelte fel, kifejezetten az akkor még márkavédjegyesként, Reptér-busz néven közlekedő viszonylatra.

Az első ötlet a reptéri vasút megépítésére még 1999-ben Demján Sándor nagyvállalkozó és cége, a TriGránit fejéből pattant ki, mivel ő építette a Nyugati pályaudvarnál emelkedő bevásárlóközpontot és szállodát is, kézenfekvő volt, hogy a „saját” vasútja járjon Ferihegyre is. A 2002-es kormányváltáskor azonban a beruházás eltűnt a napirendről, 2007-ben azonban egy kormányzati ígéret szerint évenkénti tízmilliós utasforgalom esetén megépül a vasút. Ám jött a 2008-as válság, majd a Malév csődje, pedig a nagyívű tervek a Keleti pályaudvartól új tervezésű, különálló nyomvonalon futó expresszről szóltak. 2010-ben (a válság után, ám a magyar légitársaság csődje előtt) kínai hitelből épült volna meg a gyorsvasút, az ázsiai ország által folyósított egymilliárd eurós kölcsönből jutott volna erre a célra is. A BKK aztán 2015-ben leporolta a régi metróterveket, felszíni vezetéssel érte volna el a 3-as metró Ferihegyet, és ez a budapesti olimpiai terveknek is része lett volna.

Újabb, ezúttal a CEF (Európai Hálózatfejlesztési Eszköz) támogatásával épülő reptéri vasút tervei láttak napvilágot még ugyanazon év júniusában. A Nemzeti Közlekedési Stratégia részeként a 100a vasútvonalnak teljesen új nyomvonalat terveznek Kőbánya-Kispest–Monor között, az első tervek a reptérre föld alatti bevezetéssel számolnak, a 21,9 kilométer építési hosszúságú, 160 kilométer per óra sebességre alkalmas pályán húszpercenként követnék egymást a vonatok. A tervezést egyelőre 2017-re, a kivitelezést 2018-2020 közöttre jósolják, a tereprendezésre kiírt első tender azonban eredménytelenül végződött. Nyilvános azonban az összeg: 142 milliárd forintot emésztene fel a beruházás, amelyhez CEF-forrásból 96 milliárd érkezne.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!