Egy év az űrben, irány a Mars: végre nem lebeg az ebéd
Tavaly március utolsó napjaiban adtunk hírt a sikeres indulásról: a Szojuz TMA-16M a már bevezetett rövid, mintegy hatórás „utoléréssel” vitt a Nemzetközi Űrállomásra a három embert, közülük kettőt szokatlanul hosszú küldetésre. Kornyenko és Kelly most tehát 340 nap elteltével tért vissza a földre az eddig szokásos maximum féléves repülés helyett. És most kezdődik ennek az ultrahosszú repülésnek az igazi próbája, a közel egy éves nulla-gravitációs létezés hatásainak pontos felmérése.
Mint ezt már a startkor megírtuk, a kísérletnek van egy remek referenciája, az összehasonlítási alap az 52 éves Scott Kellyre megszólalásig, sőt azon túl is hasonlító ikertestvére, Mark, aki egykor szintén űrhajós volt: a párhuzamos vizsgálatok árulnak el talán legtöbbet arról, mennyire változtatja meg az emberi szervezet működését, a test felépítését, a csontozatot és sokminden mást az űrben töltött idő, nemcsak a súlytalanság, hanem a földihez képest többszörös háttérsugárzás is.
A cél az, hogy felkészítsék az embereket a hosszabb bolygóközi repülésekre, jelesül a Mars-expedícióra, hiszen csak az oda út a legkedvezőbb esetben is hét-tíz hónapig tart: és az 55 millió kilométer megtételének akkor van értelme, ha a vörös bolygóra egészséges, munkaképes, aktív és erejük teljében lévő űrhajósok érkeznek...
Volt már ennél hosszabb idejű űrutazás is, Kelly „csak” az amerikaiak között rekorder: mint legutóbb a Mir űrállomásról szóló összefoglalónkban olvashatták, annak fedélzetén Valerij Poljakov 437 napot töltött egyfolytában. Az ő repülése óta azonban nagyon sokat fejlődött az űrorvostudomány, és sokkal több volt most a lehetőség folyamatában megfigyelni az élettani változásokat, erre szolgált az a több mint 400 vizsgálat, kísérlet, amit az orosz–amerikai kettős az ISS-en elvégzett.
Például alaposan felmérték a különféle változásokat a keringésben, és kipróbálták egy orosz felszerelés hosszú távú működését, amelynek feladata a lábak irányába erősíteni a folyadékok nyomását a testben. Mérték, megfigyelték az űrhajósok látásának módosulását, a fizikai teljesítőképességüket, de a mentális állapotuk, a viselkedésük változásait is, az pedig nyilván a következő hetekben derül ki például, hogy csökkent-e valamennyire vagy valamiképpen a szellemi potenciáljuk az egy évnyi súlytalanság és elszigeteltség, bezártság után.
Közben persze Kelly és Kornyenko végezték az űrállomás személyzetének rutinmunkáit is, Kelly dolgozott teherűrhajók dokkolásán a robotkarral és két űrsétája is volt, és ő kísérte figyelemmel az első űrbéli virág kinyílását is. Mindeközben komoly földfényképezési feladatai is voltak, egyébként mint sok űrhajós beszámolójából tudjuk, nincs is ennél szebb feladat, mint a sokablakos kupolából bámulni és fotózni a bolygónkat: Kelly maga is említette egy űrinterjúban, mennyire megváltoztatja az ember gondolkodásmódját a Földről az a tény, hogy az űrből figyeli.
Mindenesetre a leszállás után mind a három visszatérő űrhajósnak – Szergej Volkov „csak” fél évet töltött az űrállomáson – kijárt a kényelmes nyugszék, amint kiemelték őket a kabinból, és mielőtt helikopterrel Bajkonurba szállították volna őket, majd onnét Kelly már tovább is repül Houstonba. A leszállás utáni állapotukról egyelőre nem közöltek semmit, a fényképen mindenesetre a két „egyéves” űrhajós derűsen mosolyog, ami persze nem jelenti azt, hogy nem gyötörte meg őket a visszatéréskor elkerülhetetlen túlterhelés, nomeg a szokásos földi gravitáció az egyévnyi súlytalanság után.
De a repülésük mindenképp fontos, ahogy Charles Bolden NASA-főnök fogalmazott: „nagy ugrás” (armstrongi szóhasználat) afelé, hogy az ember a Marsra lépjen. Persze a visszatérés az űrhajósok életében is nagyon várt pillanat volt a leszállás. Ahogy Kelly még a fedélzeten mondta: különleges öröm lesz leülni a családdal, a barátokkal, és anélkül ebédelni a kellemes társaságban, hogy állandóan arra ügyeljen az ember, merre lebeg el a villája és az étele.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
Utazzon velünk! Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső, idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!