Elemek begyulladása okozta a katasztrófát

Megszületett a dél-koreai közlekedésbiztonsági szervezet, az ARAIB előzetes jelentése az Air Asiana teherszállítójának tavalyi balesetéről. Mint azt akkor hírül adtuk, a HL-7604 lajstromjelű Boeing 747-48EF/SCD Szöulból Sanghajba tartott, de 50 perccel felszállás után a személyzet tüzet jelentett a tehertérben és engedélyt kért 10 ezer lábra süllyedni, majd Jeju felé kért engedélyt repülni és kényszerleszállni.

A jelentés szerint a pilóták 12 perccel az első vészjelzés után észlelték az oldalkormány működésének megszűnését, rá három perccel a másodpilóta azt rádiózta, hogy egyik kormányszerv sem működik, a vészhelyzet bejelentése után 21 perccel az első tiszt jelentette, hogy nem tudják tartani a magasságot és erős vibrációt éreznek. Ezután megszűnt a kapcsolat a géppel, két órára rá találták meg a kutató-mentő egységek az első roncsdarabot a vizen.

A vizsgálat kiderítette, hogy sem a repülőgéppel,  sem a személyzettel nem volt semmiféle olyan probléma, ami a balesethez vezetett volna, a Jumbón elvégeztek minden szükséges javítást és karbantartást, a gép tökéletes műszaki állapotban szállt fel. A távadatok és a tenger alól felszínre hozott roncsok vizsgálata azt mutatja, hogy a tűz fészke a gép hátsó részén, a baloldali 5-ös ajtó és a túlnyomásos részt lezáró nyomástartó fal között volt, a fal mögött nem volt nyoma tűz keletkezésének.

A gép 39,331 tonna rakománnyal szállt fel, összesen valamivel több mint két tonna minősült veszélyes árunak, ennek egy része éghető szeszes ital, más része lítium-ion akkumulátor volt. Mindezt két palettára rögzítették, a berakodásnál nem volt semmiféle incidens, a veszélyes rakomány is sértetlenül, folyás vagy törés nélkül került a gép főfedélzetére. A vizsgálat megállapította, hogy a veszélyes rakományt a repülőtéri raktárban is megefelelőképp tárolták és mozgatták, sőt, a két paletta szállítását a raktártól a gépig, majd a paletták berakodását és rögzítését maga a 747-es kapitánya felügyelte felszállás előtt.

Mint azt az iho/repülés hírül adta, az Asiana gépének balesete óta, – egyébként tavaly ez volt a legnagyobb repülőgép, amelyet elvesztett a légiközlekedés – felerősödött a repülőszervezetek már korábban is hangoztatott követelése, ami szerint meg kellene tiltani a litiumos elemek, akkumulátorok légiszállítását. 2010-ben Dubaj közelében zuhant le hasonló tűz miatt egy UPS 747-es, összesen több mint negyven esetet regisztrált a közforgalmi pilóták szervezete, az ALPA, amelyek során akkumulátorok tüze okozott bajt repülőgépeken.

Az utasszállítók rakterében az FAA tiltása óta már nem is szabad szállítani ezt az áruféleséget, a cargo-gépek azonban továbbra is vihetik az elemeket, miközben az elemek gyártói igyekeznek megakadályozni a pilóták által követelt további szigorításokat. Legutóbb az ICAO is új szabályokat helyezett kilátásba, de a pilótaszervezetek ennél többet akarnak: szerintük a hasznos teher csökkenése árán is tűzoltó rendszereket kellene beépíteni a teherszállítók rakodóterébe.

Az Asiana pusztulásáról szóló baleseti jelentésnek épp az talán a legjelentősebb passzusa, amelyik a körültekintő rakodásról és tárolásról szól: eszerint ezeknek az elemeknek, akkumulátoroknak az öngyulladása akkor sem kizárható, ha nem sérült meg az áru.