Elfordult nyugat felé? Rejtélyek az eltűnt 777-es körül

A malajziai légierő parancsnoka egy sajtóértekezleten a korábbi cáfolatokkal szemben elismerte egy azonosítatlan radarcéltárgy feltűnését 295-ös repülési szinten a malajziai Penangtól kétszár tengeri mérföldre északnyugatra, adja hírül az Aviation Herald repülésbiztonsági portál. Mivel az elsődéeges radar nem azonosítja, melyik repülőgépről verődik vissza a jele, nem világos, hogy az azonosítatlan repülőgép az eltűnt MH-370-es járat gépe volt-e. Ez a radarmegfigyelés késztette a malajziai hatóságokat arra, hogy kiterjesszék a kutatást a Malaka-szorosra illetve az Andaman tengerre.

Korábban írtuk:

Az információk egyre ellentmondásosabbak, de lehet, hogy megdőlt a váratlan, hirtelen zuhanás vagy szétrobbanás teóriája: a 370-es járat, amely Peking felé tartott Kuala Lumpur felől északkeleti irányban repülve, és félúton Vietnam és Malajzia partjai között, a Thai-öböl felett szakadt meg vele a kapcsolat, malajziai katonai körökből származó információk szerint nem zuhant le ott, hanem az északkeleti irányú útvonalról nyugat felé kifordulva alacsonyan repült még vagy ötszáz kilométert(!) a Malaka-szoros felé.

Mint korábban jeleztük, mindeddig sem az utolsó radarkapcsolat helyszínén, sem attól északkeletre, a vietnami partok közelében nem sikerült megtalálni a gép roncsait, noha mindkét helyen látni véltek repülőgépekről bizonyos tárgyakat a vízen, de mindkét esetben kiderült, hogy nem az eltűnt gép darabjairól van szó, illetve azt a roncsmezőt, amit egy utasszállító személyzete Hongkong irányítóinak jelzett, az oda küldött hajók nem találták meg.

Az új nyom nem a tenger felszínén, hanem egy malajziai katonai radar felvételén bukkant elő, és egy magát megnevezni nem kívánó malajziai katonatiszt számolt be róla a baleseti kivizsgálóknak, majd a Reutersnek, illetve a CNN-nek is.

A tiszt szerint, miután a gép az útvonalának megfelelő kurzuson, a Thai-öböl felett utoljára rádiókapcsolatba lépett az irányítással, kis magasságra, ezer méterre süllyedt, és úgy fordult nyugat felé, sőt, eljutott a Malajzia nyugati partjainál található Malaka-szoros, a Csendes- és az Indiai-óceán közti sűrűn használt hajóút körzetébe.

Az elmúlt másfél nap során felbukkantak olyan teóriák is, amelyek szerint a Boeing 777-es valamilyen okból visszafordult volna Kuala Lumpur, a felszálló repülőtér felé, de akkor délnyugati irányba kellett volna repülnie, és a radarjelek nem ezt mutatják.

A történet megértéséhez tudni kell, hogy a repülőgépek pozícióját, magasságát, sebességét és haladási irányát repülés közben többnyire az úgynevezett transzponder, válaszjeladó segítségével lehet megállapítani, a rádiókapcsolat megszűnése után azonban a Thai-öböl felett a 370-es járat transzponderjelei is megszűntek: vagy lekapcsolták a berendezést, vagy más okból nem működött tovább.

Amiről a malajziai tiszt beszél, az viszont nem másodlagos transzponderjel, hanem egy katonai radar elsődleges radarjele, amely azonosítás nélkül, de feltételezések szerint magáról a gépről verődött vissza, ez pedig azt mutatná, hogy a gép nem lezuhant, és nem visszafordult, hanem csökkentette magasságát és nyugat felé repült tovább a Malaka-szoros irányába.

A CNN által megkérdezett szakértők egyike szerint az adatok inkább utalnak a transzponder szándékos lekapcsolására, akár egy géprabló, akár egy rossz szándékkal tevékenykedő pilóta részéről. Ha valaki szándékosan lekapcsolja a transzpondert, épp azt akarja elérni, hogy ne jussanak a gép nyomára, hangsúlyozza egy megkérdezett. Erre a verzióra utal az is, hogy az utolsó kapcsolat után a gép rádiója sem szólalt meg, márpedig ha például hajtóműhiba miatt kellett volna változtatni az irányon, akkor a pilótáknak bőven lett volna idejük jelenteni a problémát valamelyik légiforgalmi irányító központnak.

Ugyanakkor más szakértők azt sem tartják kizártnak, hogy a gépnek valamilyen okból megszűnt az áramellátása, egy váratlan heves tűz például a pilótafülkében szintén vezethet az elektromos berendezések „katasztrofális teljes leállásához”, ami miatt a pilóták nem használhatták a rádiót sem, illetve ebben az esetben működő műszerek nélkül kellett megpróbálniuk visszatérni a kiindulási repülőtérre vagy eljutni egy kitérő repülőtérre. Ezt a verziót ugyanakkor a szakértők egyike eléggé „szűknek”, kevésbé valószínűnek minősítette.

A kutatást végző malajziai hatóságok egyelőre nem erősítették meg a katonatiszt információját, megfogalmazásuk szerint ez egyike azoknak a feltételezéseknek, amelyeket ki kell vizsgálni. Egy helyi lap szerint, és itt is ellentmondásosak az adatok, a katonai radarok nem ezer méter magasan, hanem az eredeti 350-es repülési szinthez képest ezer méterrel alacsonyabban (vagyis még mindig körülbelül tízezer méteren) detektálták a gépet a Malaka-szorosnál. Hogy ott mi történt a 777-essel, arról viszont továbbra sincs semmi információ.

Friss hírek szerint a malajziai légierő parancsnoka cáfolja az elsődleges radarjel hírét a Malaka-szoros zónájában, ugyanakkor ennek a cáfolatnak tökéletesen ellentmond, hogy a keresési zónát a malajziaiak most már nemcsak a szorosra, hanem tőle északra, az Andamán-tengerre is kiterjesztették. Összesen nem kevesebb, mint 1788 hajóval kutatnak az eltűnt Boeing 777-es után.

A CNN arra emlékeztet, hogy az Air France A330-asának 2009-ben történt balesete után öt nappal találták csak meg a gép első darabjait az Atlanti-óceán vizén. A gép roncsait végül mintegy négyezer méter mélyről hozták fel kétévnyi keresés után. A Thai-öböl viszont, ahol a géppel utoljára volt kapcsolat, sokkal sekélyebb, mindössze 50–100 méter mély. Viszont ha a 777-es a Malaka-szoros irányába ismét átrepült Malajzia fölött, ez azt jelenti, hogy igen nehéz szárazföldi terepet, hegyvidékeket és dzsungeleket is át kell kutatni a lehetséges kurzuson. A repülőgép egyébként nem kevesebb mint hét óra repülésre elég kerozinnal szállt fel, és az utolsó radarjel észlelésekor még csak két-három órát töltött a levegőben. A kutatás tehát nagyon nehéz feladat, különösen, mert az átfésülendő terület Malajziától nyugatra még sokkal nagyobb, mint az első feltételezett katasztrófahelyszín.

Érdekes mellékszála a történetnek, hogy egy dél-afrikai asszony azt mondta egy vele készült interjúban, hogy ugyanaz a Fariq Ab Hamid első tiszt, aki a 370-es járat másodpilótája volt, két évvel ezelőtt, 2011 decemberében egy Kuala Lumpur–Phuket járaton meghívta őt és barátját, hogy jöjjenek be a pilótafülkébe – ami az érvényes nemzetközi előírások, de a légitársasági szabályzat súlyos megsértésének is minősül.

A hatóságok továbbra sem vetik még el a terroristaakció lehetőségét sem, de a hamis útlevéllel repülő személyek egyikéről kiderült, hogy édesanyja valóban várta őt a frankfurti repülőtéren, ahová a pekingi átszállással vett jegye szólt, és az anya fel is vette a kapcsolatot a hatóságokkal.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!