Nem mentik meg a Malévot

Fellegi Tamás fejlesztési miniszter kijelentette: kínai útja során nem is tárgyalt a veszteséges magyar légitársaságról. Azt ugyanakkor nem tagadta, hogy korábban folytak ilyen tárgyalások. Erre utal az is, hogy a miniszter a Malévról tartott sajtótájékoztatóján leszögezte: idén nyáron a Hainan több üzleti tervet is készített a társaság megvásárlásáról, de nem tudtak olyan tervet kidolgozni, ami a jelenlegi üzleti környezetben nyereségessé tenné az üzemeltetést. Ezért Fellegi novemberi kínai útján már nem is találkozott a cég vezetőivel, a Hainan képviselői csak üzentek a magyaroknak, hogy már nem érdeklődnek a cég iránt.

Ezt az üzenetet megértették a Malév tulajdonosi jogait gyakorló Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban. A tárca vezetője szerint előrehaladott tárgyalásokat folytatnak európai szakmai befektetőkkel arról, hogy egy új légitársaságot finanszírozzanak. Ez az új cég legalább 51 százalékban európai (akár magyar) tulajdonban lenne, és nemzeti légitársaságként üzemelne. A lehetséges partnerekről Fellegi nem akart nyilatkozni, de egyértelművé tette: csak szakmai, megfelelő pénzügyi hátterű cégekkel hajlandóak tárgyalni.

A magyar kormány álláspontja szerint nemzeti légitársaságra ugyanis szükség van: A Malév jelenleg 2600 munkahelyet tart fenn, 500 hazai vállalkozással van szerződésben, és évente mintegy 10 milliárd forintot fizet be közvetlenül a költségvetésbe. Sőt sok külföldi a magyar légitársaság gépein találkozik először a „magyar borokkal és pálinkákkal” – jelentette ki a miniszter. Talán ennél is fontosabb, hogy a Malév az egyik legnagyobb hazai exportőr 60 milliárd körüli külföldi bevételeivel, és a légi elérhetőség biztosítása a külföldi befektetések egyik alapkövetelménye.

Éppen ezért Fellegi szerint „az egy reális forgatókönyv”, hogy a Malévot csődbe viszik. A helyére pedig szinte azonnal be tudna lépni az újonnan alapított légitársaság. Hasonló módon kelt új életre a svájci Swissair néhány évvel ezelőtt. Az 1931-ben alapított tradicionális légitársaság a kilencvenes évek üzletpolitikája nyomán földre kényszerült 2001 októberében – akkor ezt elsősorban a szeptember 11-i terrortámadások hatásaival magyarázták. Az üzemképtelen céget 2002 márciusáig tartotta életben a svájci szövetségi kormány, majd április 1-jén megalakult a Swiss légitársaság. Ezt a céget 2005-ben megvásárolta a Lufthansa-csoport, és a Swiss azóta is üzemel.

A magyarok által tervezett új cég, illetve a Malév sorsának eldőlése azonban még egy kicsit várat magára.

A Malév ellen ugyanis épp egy brüsszeli vizsgálat folyik – e mögött fura módon épp a Malév egyik korábbi vezérigazgatója, Váradi József áll. A jelenleg a Wizzair nevű fapados légitársaságot vezető Váradi szerint a Malév az államtól burkolt állami támogatást kapott. A magyar kormányzat pedig arról állapodott meg Joaquín Almunia gazdasági és monetáris ügyekért felelős EU-biztossal, hogy addig nem hoznak komoly döntést a Malévról, amíg ez a vizsgálat le nem zárul, illetve amíg nyilvánosságra nem hozzák ennek az eredményét. Ettől függ ugyanis, hogy a Malévnak kell-e, és ha igen, mennyi büntetést fizetnie. Azonban addig is „a magyar kormány feladata a Malév működőképességének biztosítása”.

Azt, hogy a Malév értékesítése nincs napirenden, az is mutatja, hogy a kormányzat nyilvánosságra hozott egy „Fehér Könyv a Malév örökségéről” című füzetet, amelyben összefoglalják, hogy az elmúlt években milyen döntések vezethettek a Malév megroggyant pénzügyi és piaci helyzetéhez. A kiadvány részletesen foglalkozik Váradi vezérigazgatói ténykedésével, többek között a 18 Boeing 737-es gép lízingjével, amely – a dokumentum készítői szerint – a szerződés lejártakor 2-4 millió dolláros gépenkénti  többletköltséget jelent majd a légitársaságnak, mivel a használt gépeket eredeti állapotukban kell visszaadni a lízingcégnek.

A cég csődbevitele a cégnek akár jót is tehet, hiszen ekkor a lejárt tartozásokról a hitelezőkkel kellene megállapodni – vagyis elképzelhető, hogy a hitelezők végül „bebukják” a Malévnak adott hitelüket. Legrosszabbul talán a ferihegyi Liszt Ferenc repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. járna, ez a cég ugyanis több milliárd forintot hitelezett meg a nemzeti légitársaságnak.

A tárcavezető bejelentette, hogy a feltárt tények alapján Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos ismeretlen tettesek ellen feljelentést tesz egyes, a légitársasághoz köthető ügyekben.