Germanwings-baleset: óvatos megközelítést!

Gondos és alapos döntéseket javasol a 9525-ös járat katasztrófája kapcsán az Aviation Week szemleírója, Jens Flottau, aki egy másik, ritkán idézett eseményt hoz fel példaként, az Ethiopian Airlines Boeing 767-esének történetét, amit szintén egy pilóta térített el.

A furcsa ügy tavaly februárban történt, kísértetiesen hasonlóan kezdődött, mint a Germanwings pusztulása: a kapitány vécére ment, a másodpilóta bezárkózott a pilótafülkébe, a gép kapitánya pedig hiába dörömbölt kívülről. A folytatás persze más volt, de a cikkíró arra hívja fel a figyelmet, innentől kezdve az etióp gép másodpilótája akár ugyanúgy cselekedhetett volna, mint a Germanwings 27 éves alkalmazottja, a 767-es akár egy zsúfolt európai nagyvárosra is rázuhanhatott volna. Szerencsére, ehelyett a másodpilóta körözni kezdett Genf felett, majd leszállt és politikai menedékjogot kért.

Az akkori eset kapcsán sokkal inkább beszéltek a svájci légierő közbelépésének hiányáról, arról, hogy a 767-est a svájci légtérben is olasz és francia vadászgépek kísértek, mert éjszaka és hétvégén a svájci bázisokon nem volt készültség. Akkor senkinek sem tűnt fel ugyanaz a súlyos veszélyt rejtő körülmény, hogy előfordulhat: nem egy terrorista utas, hanem a pilóták egyike az, aki hatalmába kerít egy járatot, és azzal más tervei vannak, mint A pontból B pontba szállítani biztonságosan az utasokat. De akkor erre nem figyelt fel a világ, amint arra sem, hogy 2001. szeptember 11. óta az ugyan nagy biztonsággal megjósolható, hogy illetéktelen személyek nem jutnak be a pilótafülkébe, de az is, hogy ebben az extrém esetben az illetékes személyek sem.

A cikk természetesen kitér a legutóbbi, bizonyítottan öngyilkosság miatt zuhanással, földnek ütközéssel végződő esetre is, a mozambiki LAM E-190-esének hasonló forgatókönyv nyomán lezajlott lezuhanására. A cikkíró szerint azonban a terrorista akciók fenyegetése egyáltalán nem csökkent, míg a pilóták szándékos öngyilkossága egy utasszállító gép segítségével vajmi ritkán történt. Vagyis a fülkeajtó zárhatósága továbbra is fenn kell, hogy maradjon.

Azt a sok légitársaság által sürgősen bevezetett szabályt, miszerint a pilóták nem maradhatnak egyedül, és ha az egyik elmegy a fülkéből, egy légiutaskísérőnek kell beülnie a székébe, a cikkíró nem sokra tartja. Vajon mit tehet egy elszánt eltérítő pilótával szemben egy sztyuvi, illetve: mit tehetne egy pilóta egy eltérítésre elszánt légiutaskísérővel szemben, ha annak ott a kezében a konyhából származó kés – a cikkíró ezt sem tartja kizárhatónak. A beüléses szabályokat nem annyira az ésszerűség, mint inkább a közvélemény nyomása diktálta.

Egy másik fontos kérdés, amit a pilóta-cikkíró felvet, a repülő személyzetek pszichológiai vizsgálata. Lubitz szerepe nyomán a nyilvános viták erősen ráfókuszáltak arra, hogy a Lufthansa illetve a Germanwings vajon tudott-e eleget a pilóta esetleges lelki betegségéről. De ezek után elfogadható-e az, hogy ha bárki, aki valamiféle „depresszív epizódon” esett át valamikor sok évvel korábban, mostantól örökre ki legyen tiltva a pilótafülkékből?

A pilóta-öngyilkosságok tehát rendkívül ritkák. Át kell gondolni természetesen a biztonságos repülés érdekében szükséges intézkedéseket, de a cikkíró többször hangsúlyozza: „óvatos megközelítés” szükséges ahhoz, hogy az iparág megfelelően reagáljon a Germanwings járatának tragédiájára.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk!

Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!