Hat új kerékpárút a BuBi mellé
Kedd délután sajtótájékoztatón mutatták be a közeljövőben meginduló kerékpáros infrastruktúrafejlesztési projekteket. A beruházások ezúttal nem a belváros kerékpáros közlekedését javítják, hanem a legforgalmasabb külvárosi útvonalak mentén teremtik meg a kényelmes és gyors biciklizés lehetőségét. A rendezvényen részt vett Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója, Garancsi István miniszterelnöki megbízott, a főváros képviseletében Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes és Riz Levente XVII. kerületi polgármester.
A projektek összköltsége 694,4 millió forint, amelyhez az Európai Unió közel 439,6 millió forint támogatást nyújt. A fejlesztések legnagyobb kedvezményezettje a XVII. kerület, ahol összesen 218 millió forint értékben, két ütemben építik ki a Pesti út mentén haladó, közel hét kilométer hosszú bicikliutat.
Jelentős fejlődésen megy át a közeljövőben Csepel kerékpáros hálózata is. Az Ady Endre úton egészen a Gubacsi hídig építenek ki a kétkerekűek számára dedikált nyomvonalat és helyenként önálló útpályát. A XXI. kerület központját jövő évtől észak felől is elérhetjük majd biciklivel: a Szabadkikötői úton, azaz a gyorsforgalmi út mellett szintén kerékpárutat építenek augusztustól.
A tizedik kerület sem marad ki a jóból: a kőbányai kertvárosi lakosok közlekedésének megkönnyítése érdekében a Fehér út–Albertirsai út viszonylaton válik kényelmesebbé a kerékpározás. A munkába és iskolába igyekvők számára a bicikliút végpontján, az Örs vezér terén, a metróállomáshoz közel kerékpártárolásra alkalmas infrastruktúrát építenek ki.
Végül a harmadik kerületi fejlesztéseket ismertetjük: a Bécsi úton és a Nagyszombat utcán át – a Duna-parti Eurovelo kerékpárút meghosszabbításaként – 2,2 kilométeren kerekezhetünk a beruházás lezárultával, jórészt a mellékutcákban felfestett biciklis piktogramok fedezékében.
Garancsi István miniszterelnöki megbízott rámutatott, hogy a műszaki és pénzügyi nehézségek mellett ma még jogi akadályai is vannak a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésének. Rendkívül elavult jogszabályi háttérrel rendelkezik a biciklizés: nem egy törvény és rendelet a nyolcvanas évek óta érvényben van. Garancsi szerint a kormány felismerte a zöld közlekedési mód fontosságát, így a jogi környezet megreformálása már kezdetét vette. KRESZ-előírások, műszaki szabványok, tulajdonjogi viták, bonyolult engedélyeztetési kötöttségek – mind olyan adminisztratív gátak, amik eddig erősen lelassították a biciklihálózat bővülését.
Nyugati példák, új közlekedéstervezési trendek és korábbi keserű tapasztalatok alapján a meglévő budapesti kerékpárhálózatot is felül kell vizsgálni – mondta a BKK első embere, Vitézy Dávid. Több szakaszon is tévesnek bizonyult a korábbi tervezési gyakorlat. Példaként a Duna budai rakpartja és az Andrássy út hozható fel. Előbbinél a közös járdafelületre terelt biciklisták és gyalogosok, turisták közötti feszültség fokozódik, utóbbinál pedig a parkoló autók kivágódó ajtói jelentenek állandó balesetveszélyt a kerékpárosokra.
Vitézy Dávid elmondta, hogy a most elinduló projektek elsősorban a külvárosokra koncentrálnak, de eközben a BKK szakemberei már dolgoznak a belvárosi kerékpározás fejlesztésének átfogó koncepcióján. Ennek alappillére lesz a BuBi, a nyilvános biciklikölcsönző-hálózat. A kerékpárosok számának gyors növekedésére számítva a BKK a belváros teljes közúti közlekedési rendjét felülvizsgálja. A cél az, hogy a kerékpározás más közösségi közlekedési módokkal együttműködve versenyképes alternatívát kínáljon az autózással szemben. Ennek szellemében a fővárosi vasúti fejpályaudvarokon az elsők között telepítenek majd BuBi-terminálokat.
