Kipróbálták a munkácsi IC-t

Érdekes összeállításban tetszelgett szerdán reggel a Záhonyból 8 óra 35 perckor Csapra induló 32512 számú személyvonat. A záhonyi klasszik M47-esek leállítása óta már megszokott Csörgő és egy szem Bhv kocsi mellett a szerelvényben helyett kapott egy Bpee típusú intercity-kocsi is, továbbá a vonat végén egy második M41 típusú dízelmozdony (418 188). Utóbbi két jármű alkotta a később Záhonyba visszatérő 32517 számú vonatot, míg a szerelvény első fele a 418 153-assal félórás csapi várakozást követően tovább közlekedett Munkácsra.

Mint korábban beszámoltunk róla, a MÁV-Start és az Ukrán Vasutak (UZ) igyekeznek tető alá hozni egy közvetlen, nappali összeköttetést Budapest és Munkács között. A Latorca intercity csak nyáron visz közvetlen lembergi kocsit magával, azonban ez több órát vesztegel a határon, ahogy a Hortobágy eurocity közvetlen Bécs–Kijev hálókocsija is. Ennek oka pedig az, hogy Csapon a kocsikat megemelik, kihúzzák alóluk a normálnyomtávú forgóvázakat és kilenc centiméterrel szélesebb szélesnyomtávúakkal helyettesítik azokat.

Létezik azonban egy hozzávetőlegesen észak–déli irányú, normálnyomtávú vonal is, ami még annak idején a Lengyelország és Románia közötti forgalom lebonyolításához épült Malhowice és Máramarossziget között. Igaz, az északi részén talán már hiányos, de Csap környékén teljesen funkconális. Ez a vonal végig az ukrán–magyar határ közelében vezet és kiágazik belőle egy szárnyvonal Munkács felé is, ahol az új, tengelyátszerelés nélkül közlekedtetni kívánt járat miatt a normálnyomtávú vágányt meghosszabbították a munkácsi rendező pályaudvartól az állomásig.

Kárpátalján korábban már több nyári vagy nyár végi időpontról is azt lehetett hallani, hogy akkor fog majd beindulni a közvetlen Budapest–Munkács intercity-járat. Mindeközben Magyarországon konkrét bejelentés nem történt, végül az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közölte, hogy a vonatok közlekedésének biztonságához egyelőre nem teljesül maradéktalanul minden feltétel.

Úgy tűnik, hogy a műszaki problémák elhárultak és 2018. november 14-én leközlekedhetett az első, egyelőre kísérleti járat. A szerelvény a Csap és Munkács közötti negyvenkét kilométert menetrend szerint hetven perc alatt tette meg, így helyi idő szerint 11 óra 33 perckor érkezett Munkácsy Mihály szülővárosába. A személypályaudvaron kialakított új szigetperon mindkét oldalán csonkavágányban végződnek az 1435 milliméter nyomtávú sínpárok, így a szerelvénynek a rendező-pályaudvarra kellett kitolnia a körbejáráshoz. A visszaindulásig több mint két és fél órát időzött a szerelvény a városban, így erre bőven jutott idő. Csap és Munkács között ukrán révpilóta segítette a MÁV-Start mozdonyvezetőjének munkáját.

Visszaútban hatvanöt percet töltött Csap állomáson a szerelvény. Az odaúti tartózkodásnál már csak azért is több technológiai időre van itt szükség, mert a vonat össze kellett zárjon a 32513 számú vonat szerelvényével, ami menet közben tett egy kört Záhonyba és vissza. Végül 15 óra 43 perckor érkezett vissza a magyar határállomásra a reggelihez hasonló összeállítású szerelvény a Munkácsot is megjárt Csörgővel és intercity-kocsival.

Hogyan tovább? Logikus lenne, ha a decemberi menetrendváltástól már lehetne az új járatot használni, hiszen biztosan akadnának olyanok, akik rokonlátogatásra készülnek a karácsonyi ünnepek alatt. Egyelőre azonban konkrét bejelentést még sem az ITM, sem a MÁV-Start nem tett, így a végső fejleményekre, mint amilyen a végleges menetrend, még várnunk kell. A próbavonat közlekedése után mielőbb egyeztetésbe kezd az ukrán és a magyar vasúttársaság a technológiai kérdésekről, a menetrendről és a tarifáról. A döntésről és a menetrend szerinti járat indulásáról időben tájékoztatást ad a MÁV.

A mostani próbavonat menetrendi fekvése nem kedvező, mert Budapestről elérhetetlen a reggel fél kilences záhonyi indulás. Ha a Latorca intercityvel, ebéd után érkezne Csapra a közvetlen munkácsi kocsi, akkor visszaútban nem lenne Záhonyban budapesti csatlakozás. Ezért, ha budapesti csatlakozásban gondolkodnak az illetékesek (vagy közvetlen budapesti kocsiban), akkor a szerelvénynek és a személyzetnek vélhetően Munkácson kell majd éjszakáznia és két nap alatt nem egész száz kilométer lesz a Munkácsra járó mozdony futásteljesítménye. Ha majd százhatvannal lehet suhanni Budapest és legalább Nyíregyháza között, akkor már egy nap alatt meg lehet majd járni vasúton a Budapest–Munkács–Budapest utat.

Az új járatnak azok fognak leginkább örülni, akik a vasút által kínált kényelemben szeretnének utazni. Mindennek persze feltétele lenne a közvetlen budapesti kocsi, hogy ne kelljen Záhonyban átszállni. Az intercity melletti további érv lehet, hogy a közúti határátkelőhelyeken időnként bizony elég sokat kell vesztegelni, így vonattal az utazás kiszámíthatóbb (meglepetések azért olyankor itt is érhetik az embert). Ukrajnában egyébként sem jellemző a kapkodás: országon belül akkorák a távolságok, hogy amikor az emberek útra kelnek, egy–két órával rövidebb vagy hosszabb menetidő mit sem számít.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!