Látványolimpia, látványközlekedéssel

Kérdés, hogy egy sportcélú rendezvény pályázatához mi köze van a többszáz méter magasságból bemutatott, kevéssé sportrendezvényeket, mint inkább kérdéses minőségű műtárgyakat, épületeket a fókuszpontba állító látványterveknek. Talán elfogadhatjuk azt a soha ki nem mondott, de mindenki által sejtett magyarázatot, hogy az olimpia kevésbé az emberi test fizikai teljesítőképességéről szól, annál inkább világméretű marketingfogás, amely – függetlenül attól, hogy mely állam melyik városa rendezi meg –  állandó financiális alultervezettségben és jósolható időbeli beszorulásban szenved. Ebben a satuban a köz számára sokkal elfogadhatóbbá válik egyébként irracionális összegek elköltése éppen aktuálisnak tűnő célokra. Ezek a látványtervek is az effajta megdolgozást szolgálják.

A nagy pénzköltési hadműveletnek egy népszerű terepe lesz a közlekedésfejlesztés, hiszen a kapacitásbeli és minőségi hiányt mindenki saját bőrén, közvetlenül érzékeli. A tervezett budapesti olimpia ezzel is a hagyományokba illeszkedik, hiszen több ismert példája is van az olimpiarendezések által generált olyan közlekedésfejlesztéseknek, amelyek az adott város ma is működő közlekedési infrájának alapját teremtették meg.

A berlini olimpia talán nem a legeklatánsabb példa, hiszen itt egy már kialakulóban lévő rendszer bővítése történt csak meg az olimpia előkészületeként (S-Bahnhof Olympiastadion), de talán a legkorábbi esete az olimpia és közlekedésfejlesztés összefonódásának. Sokkal ismertebb München, ahol az 1972-es olimpiai játékok alkalmából épült meg a Haupt- és az Ostbahnhofot összekötő S-Bahn Stammstrecke, ami nélkül ma a bajor főváros közlekedése nem lenne elképzelhető, de a város metróhálózatának fejlődésében is mérföldkő volt ez az esemény.

Nézzük most meg, mit ígérnek a budapesti látványtervek! A város közlekedési hálózatának fekete báránya, a HÉV, nem egy sikertörténet, talán ezt az ágazatot kerülték el a legutóbbi évtizedekben leglátványosabban a fejlesztések. Feltűnő hát, hogy a látványtervekről következetesen lemaradtak a HÉV-vonalak, jól látszik ez a Soroksári út mentén és a Kvassay-zsilip térségében. Borítékolható a hivatalos válasz: ezek a vonalak itt azért nem látszanak, mert (az olimpiára elkészülő) kéregalagútban futnak.

Ez tulajdonképpen egy lehetséges forgatókönyv, bár elég rémisztő jövőt vetít előre, azt a jövőt, amelyben a szakadozott budapesti úgynevezett gyorsvasúti hálózat fejlesztése nem a vonalak összeszövésében, integráns, önhordó, önmagával sok ponton kapcsolódó hálózat kialakításában fog testet ölteni, hanem a központtól távolabbi egyes vonalszakaszok felszín alá helyezésében. A hálózat pedig vagy marad olyan, amilyen, vagy szerencsénk van, és a hálózatosodás ügyében is történik valami. Mindenesetre az olimpia Facebook-profiljában a Csepel-szigetcsúcsi helyszínek megközelítésében a világszép kettes villamosra hivatkoznak, ez nem sok jót jelent a déli HÉV-vonalak várható integrációja terén...

De örülhetünk is: feltételezzük, hogy a kelebiai vasútvonal nem azért nem nyomonkövethető a látványterveken, mert mai, előnytelen nyomvonalán ezt is alagútba süllyesztették, hanem 2024-ben a Budapest–Belgrád-vonal elvégzett korszerűsítésének keretében egy füst alatt a régen tervezett Gubacsi út menti nyomvonalra helyezik át, így fut be Budapest-Ferencvárosba, ahol irányváltás nélküli kapcsolatot kap tovább, nyugati irányba.

A látványterveken szép sugárútként jelenik meg a Csepel-szigetet átszelő új út és annak két Duna-hídja. Az, hogy a pesti oldalon az út sem a Kén utcába nem talál bele (pedig ez milyen előnyös lenne!), sem az Illatos utat nem találja el (ami nem lenne előnyös, de legalább egy tervezett állapotnak felelne meg), tulajdonítsuk a grafikus hibájának, ezen csak a hardcore-közlekedésfanok élvezkednek. Sokkal nagyobb baj, hogy ez a nyomvonal egy sokkal fontosabb fejlesztés, az Albertfalvi-híd elől szívja el a levegőt. Ennek következtében az állandóan tervezett, de soha, egy méteres hosszúságban sem megvalósuló Körvasút-menti körút ügye továbbra is láthatóan jegelve van, de legalább épül a belső városrészeken sorjázó hidak közelében egy újabb átkelő, két alárendelt irány között.

Az új Duna-hidak épülésének több évtizedes periódusait látva a budapesti olimpia számláján tehát már biztosan jóváírható az Albertfalvi-híd megépülésének további húszéves késlekedése. Ma már jó módszerek léteznek az elmaradó fejlesztések kárának forintosítására, a Nagy Olimpiai Pénzügyi Mérleg megvonásakor el ne felejtődjék ez az aprócska tétel!

Még egy apró megjegyzés: a fodrozódó peremű stadion rajta áll a dél-pesti szennyvíztisztítóba vezető főgyűjtőcsatornán. Minden egyéb esetben a főváros lánglelkű városüzemeltetési szakemberei és bürokratái lángpallossal csapják le azok kezét, akik e főgyűjtőt és annak védőtávolságát bármilyen építménnyel illetni merészelik. Ebben az esetben ez a büntetés elmaradt, ami nem biztos, hogy baj, de jó lenne végre ismerni a játékszabályokat...

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!