Lelőtt 777-es, a végleges jelentés: Buk-rakéta volt

Föld-levegő rakéta találata végzett a Malaysia Airlines MH17-es járatával Kelet-Ukrajna felett, erősítette meg a már korábban is jelzett következtetését a holland repülésbiztonsági testület most nyilvánosságra hozott végleges jelentése.

A 2014 júliusában történt katasztrófa 298 emberéletet követelt, az áldozatok többsége – 196 személy – holland volt, a gép Amszterdamból repült Kuala Lumpur felé, amikor a tragédia történt, ezért vezette a nemzetközi vizsgáló bizottságot Hollandia.

Az ügy ugyanakkor két vonalon is fut. Az egyik a mostani légügyi hatósági vizsgálat, amely a nemzetközi előírásoknak megfelelően nem tér ki arra, hogy megnevezze konkrétan a gép lelövéséért felelős személyeket, az a párhuzamos bűnügyi vizsgálat feladata lesz. Ugyanakkor ennek a mostani jelentésnek is vannak olyan elemei, amelyek eléggé egyértelműen mutatnak a feltételezett felelősök felé.

Azt már az előzetes jelentés is rögzítette, hogy a gép műszaki állapota, valamiféle repüléstechnikai ok nem állhatott a katasztrófa mögött, a Boeing 777-es egyetlen rendszere sem működött hibásan, más gép pedig nem volt a közelben, ami miatt gyanakodni lehetett volna valamiféle levegőben történt ütközésre.

Az egyik fontos megállapítása a jelentésnek, hogy a kelet-ukrajnai légteret, ahol a gép lelövése történt, le kellett volna zárni, amit Ukrajna nem tett meg, és a kérdéses légtérzónán aznap 160 járat repült keresztül. Egészen pontosan már létezett légtérzár, de a kisebb magasságokra, először 260-as majd 320-as repülési szintig. Az MH17-es járat tervezői és pilótái nem sértettek előírást, amikor átrepültek a kelet-ukrajnai hadszíntér felett 330-as repülési szinten.

A vizsgálók három alkalommal gyűjthettek roncsokat a helyszínen, olyan darabokat is, amelyeket korábban a helyi lakosok hordtak el a roncsmezők valamelyikéről. A repülésbiztonsági szervezet egy hollandiai légibázison a helyszínről elhozott roncsokból egy a gép formájának megfelelő keret segítségével összeépítette a gép elülső szektorának egy részét. A roncsokból annyi teljes biztonsággal megállapítható, hangzik egy másik fontos konklúzió, hogy nem történt sem belső robbanás, sem esetleg meteor-ütközés, amint ezt egyesek korábban feltételezték.

De a rakéta a jelentés szerint nem lehetett levegő-levegő rakéta sem, ami azért fontos, mert orosz részről sokáig tartották fent azt a verziót, hogy ukrán harci gép lőtte le a Boeing 777-est, ráadásul még egy állítólagos műholdképet is közöltek, amelyen az állítólagos támadó is látható.

A jelentés szerint a gép pusztulását egy 9N314M jelzésű robbanófej okozta, amit egy a Buk föld-levegő légelhárító rendszer által indított 9M38M1 rakéta hordozott. A Buk-rendszer azonban létezett orosz és ukrán katonai üzemeltetésben egyaránt.

A kérdésre, hogy a rakétát honnan indították, a vizsgálat egészen pontosan nem válaszol. Viszont egyértelmű, hogy a fegyver szemből érkezett, és a közelségi gyújtó ezért lépett működésbe a pilótafülkétől néhány méternyire, a menetirány szerinti baloldalon, valamivel a fülke fölött. A repeszek, amelyeket a gép elülső részében, többek közt a pilótafülkében tartózkodó személyek testében találtak, és más rakéta-darabok is lehetővé tették a rakéta pontos típusának azonosítását.

Ezek a repeszek azonnal megölték a pilótafülkében lévő három személyt, és az elülső törzsszektor a pilótafülkével és a business-kabinnal le is vált a gép más részeiről, már a rakéta harci részének robbanása következtében. A harci rész robbanásának pontos helyét részben a törzsön és a gép belsejében lévő sérülésekből és a szimulációkból következtették, ezt megerősítette a fülkében elhelyezett mikrofonok felvétele, a mikrofonok távolságának megfelelő, a másodpercek századrészében mérhető különbségek a zajok felvételén.

A lehetséges következtetés: ha a rakéta szemből érkezett, és a gép keleti irányban repült, akkor a fegyvert nem indíthatták máshonnan, csak a szeparatisták által ellenőrzött területről, az indítás helyszíne a jelentés szerint egy mintegy 320 négyzetkilométeres zónán belül van Kelet-Ukrajnában, a pontos indítási hely ezen belül további vizsgálatok kérdése.

A jelentés ajánlásai között szerepel, hogy a polgári repülés biztonsága érdekében a fegyveres konfliktusokban érintett országok időben le kell, hogy zárják a légterüket, és ezügyben az illetékes nemzetközi repülési hatóságoknak és szervezeteknek is szigorúbb szabályokat kellene bevezetniük.

Orosz részről már a jelentés nyilvánosságra hozatala előtti napokban megkezdődött a még nem ismert következtetések cáfolása. A Buk-rendszert készítő Almaz Antej hadiipari vállalat egyrészt kísérletekkel próbálta igazolni, hogy a rakéta nem jöhetett szemből a gép repülési irányához képest, ezzel természetesen cáfolva, hogy a fegyvert az orosz szeparatisták által ellenőrzött területről indították volna.

Másrészt a cég azt állítja, hogy olyan fegyverről van szó,, amely régebbi gyártású, mint a jelenleg használtak, sőt, az orosz fegyveres erőknél azt a fajta rakétát már kivonták a szolgálatból.

Ami a másik vizsgálatot illeti, amelyet a bűnüldöző szervek folytatnak a lehetséges tettesek kiderítésére, meglehetős nehézségek közepette zajlik, különösen ami a helyszíni nyomozást illeti, ez az eljárás idén még biztosan nem zárul le.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!