Még nem Tengelic, de már majdnem

A gyorsvonati kocsik és a „posta” Bhv-k felújításával szinte egyidőben esett szó a Tengelic-arculatról, azaz a halberstadti kocsik jelentős mértékű felújításáról. A szolnoki járműjavítóból 2014. április 16-án gördült ki az első példány, amely hivatalosan nem viseli ezt a fantázianevet, de lényeges változásokat tapasztalhat a rá felszálló utas.

A padlóburkolatot és az üléshuzatokat az új, egységes kinézetnek megfelelően kicserélték, az oldalfalak belső burkolata fehér, a peronokon minden narancssárga színben pompázik. Eltűnt a hazai szemnek talán idegen rózsaszínes keret a poggyásztartókról, cserébe a belső rész az új „MÁV-narancs” színt kapta. Az első osztályon tapasztalható a legszembetűnőbb változás: kiszerelték a válaszfalakat, termes szakasz lett belőle. A Tengelic-arculatban elvileg benne levő klímaberendezést, vákuumos illemhelyet, wifit azonban nem szerelték be a kocsiba.

A tengelic (Carduelis carduelis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj. Tápláléka félérett magvakból és bogyókból áll. A faj jelenleg nem veszélyeztetett. Népi elnevezése: stiglic, ami a madár német nevéből ered.

Régebben a tengelic a kitartás és a termékenység szimbóluma volt.

Egész Európában, Nyugat- és Közép-Ázsiában és Észak-Afrikában elterjedt. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Parkokban, útszéli fasorokban, gyümölcsösökben találjuk meg. Észak-Amerikába az emberek vitték be, de később elvadult. Ezen kívül betelepítették még a következő országokba: Zöld-foki-szigetek, Bermuda-szigetek, Uruguay (onnan később átterjedt Argentína és Brazília területére is), Ausztrália és Új-Zéland.

A tengelicnek is, mint minden más tagnak a nemzetségből, rövid nyaka és vékony lábai vannak. Hossza 12 centiméter, szárnyfesztávolsága 21–26 centiméter, testtömege 14–19 gramm. Jellemző rá a feltűnően piros–fehér–fekete sávos fej, ez a fiatalokról még hiányzik. Nyaktöve, válla és háta sárgás, begye, melle oldalai élénk vörhenyesbarnák. Torka, farcsíkja és a hasi oldal többi, eddig meg nem említett része fehér. Szárnya világosbarna, fekete és fehér mintázattal. Csőre hosszú és hegyes. A párzási időszakban viszont fehér. A nemek nem igazán különböznek egymástól. A hím kicsivel nagyobb, mint a tojó, arca sötétebb piros. Hasának alsó része sárgás. A szárnyon lévő kis fedőtollak feketék. A tojó feje kerekebb, hasa zöldes sárga színű. A szárnyon lévő kis fedőtollak barnák vagy szürkék.

A tengelic ügyetlenül ugrál a földön. A repülése hullámzó, stabil és sárga szárnya figyelemre méltó.

Magokkal, hernyókkal és bogarakkal táplálkozik. Rövidtávú vonuló.

Parkok, gyümölcsösök fáira rakja növényi anyagokból készített fészkét. Fészekalja öt tojásból áll, amelyen 12–13 napig kotlik, a kirepülési idő még 14–15 nap. Tojásai barna alapon kék színűek.

Eszmei értéke 25 ezer forint.

Tengelic község Tolna megyében, a Szekszárdi járásban.

Vonattal a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonalán érhető el. A megállóhely Kölesd-Alsótengelic és Szedres között található.

Tengelicen már a bronz, és vaskortól éltek emberek. Ezt bizonyítják a különböző korokból feltárt leletek, például bronz nyílhegy Felső-Tengelicen, bronzserpenyő Tengelicről. A Falu határában honfoglalás kori sírokat tártak fel. A római korban kereskedelmi út vezetett a falu mellett. Az 1960-as években vadászok körülbelül 800 római ezüstpénzt találtak a Bogárzónál (Felső-Tengelictől északra).

Egy 1304-ben keletkezett oklevél említi Tengelic templomát. A templomhoz település is tartozott, amit a csont- és cserépmaradványok is bizonyítottak. A templom bizonyítja, hogy Tengelic már akkor központi helység volt a környékbeli puszták között. A templom alapjait találták meg a Nyulasi-tó északnyugati részén. Ez a település a török időkben pusztult el.

A község történetében mérföldkő volt, amikor az 1700-as évek elején Gindly Urbán Fülöp és Gindly Balázs Ferdinánd győri tőzsérek adományként kaptak I. Lipóttól, mintegy 15 ezer hold területet. A legenda szerint, Gindly annyi földet kapott amennyit napkeltétől napnyugtáig lovon körbe tud járni, és kötéllel be tudja keríteni, bár a legenda egy másik változata körbeszántásról szól. Ez az óriási birtok házasságok és öröklődések révén több uradalomra szakadt. A birtokosok közül többen a haladásért küzdöttek, például: Csapó Dániel, Bezerédj István, I. Csapó Vilmos és II. Csapó Vilmos.

A XX. század elején a falu mostani területén található 1381 hektár Zichy birtokot felparcellázták. Harminckét településről sereglettek ide a zsellérek, családok. 1905-ben 200 telepes család érkezett, németek és magyarok. 1906-ban megépült az iskola, mivel az 1884-ben alapított pusztai iskola, az alapító gróf Zichy Ödön (Zichy Edmund) halála után már nem volt elég az egyre növekedőszámú gyerekeknek. Eleinte medinai, aztán szedresi, azután kölesdi irányítás alatt volt a falu, majd 1907-ben saját közigazgatása létesült, a falu saját irányítás alá került.

A falu legelső bírója Csapó Dániel volt. Ebben az évben lett a falu neve Gindly család község (a település hivatalos neve 1907-ig Kistengelic). 1912-ben egy magtárból megépül a katolikus templom, illetve akkor avatták fel. 1928-ban emelet épül az iskolára, 1929-ben a lakosság támogatásával megépült a kultúrház, ami sok közösségi programnak adott otthont. 1931-ben a község neve Tengelic lett. 1937-ben megépül a református templom. 1941-ben megépült az óvoda. A második világháború alatt élelemhiány következett be, ezt közmunkával oldották meg, a munkáért búzát kapott a lakosság. 1944. december 1-jén a szovjet csapatok bevonultak Tengelicre, ezzel a településen véget ért a háború. A háború megtizedelte a lakosságot, utána pedig elkezdték kitelepíteni a német lakosságot. 1945-ben a Csapó család földjét csökkentették, később 1949-ben végleg távozniuk kellett, mert a megalakult TSZ vette tulajdonába a birtokot és a kastélyt. A falut 1946–47-ben villamosították.

A község híres a Hunyadi családdal való kapcsolatáról. Az 1456-os Nándorfehérvári diadal után a falu közössége egy emlékszobrot állíttatott Hunyadi János tiszteletére, ami egészen a török hódoltság közepéig fent is maradt. Mátyás király igen kedvelte a települést, a legenda szerint többször meglátogatta a falu népét és igazságot osztott. Tengelicen mai napig élnek a Hunyadi család oldalági leszármazottai, melyek közül a csodaszép Hunyadi Editről és Katáról a Mária Terézia korabeli letelepítések során még legenda is született.

Tengelic híres a spárgaültetvényről, amely 2000 hektár területen fekszik a falu mellett.

(forrás: Wikipédia)

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!