Nyugat-balkáni zűrzavar: hová nem járhatnak diszkontok?

Még a tender lezárása előtt jelentette be a magyar külügyminiszter egyes Nyugat-Balkán és Budapest közötti járatok beindítását, olvasható a Magyar Nemzet összefoglalójában: Szijjártó Péter Albániába látogatva a tiranai Wizz-járat indításáról beszélt, a boszniai parlamenti tárgyalások nyomán pedig a szarajevói járat került szóba, mint ami biztosan beindul tavasszal.

A tavasszal meghirdetett tenderre, amely tehát öt, államilag támogatott nyugat-balkáni vonalat tartalmazott: Podgorica, Pristina, Szarajevó, Szkopje és Tirana, az egyedüli jelentkező a Wizz volt, nagyon nem furcsa tehát, hogy a külgazdasági és külügyminiszter az egyikkel kapcsolatban meg is nevezte a társaságot.

Ugyanakkor némi magyarázatot nyújt más térségbeli városokkal kapcsolatban az a hír, amit a volt Jugoszlávia légiközlekedésével foglalkozó szakportál írt meg épp most: a boszniai szerb övezet, a Republika Srpska kormánya élesen elutasítja, hogy városait diszkont légitársaság kösse össze a külvilággal. A Bosznia részét alkotó köztársaság közlekedési minisztere, Nedjo Trninić friss nyilatkozatában kizárta, hogy Banja Luka repülőterén low-cost légitársaságok jelenjenek meg, miközben a cikk szerint a repülőtér maga épp úgy képzelné a jövőjét, mint egy regionális LCC-központ. Az írásból az érzékelhető, hogy a Wizz itt is szeretett volna megjelenni, esetleg bázist nyitni, de a miniszter azt mondja: lehet kooperálni ilyen társaságokkal, de „a low-cost cégek nem a  mi jövőnk”.

És amiért ezt a megjegyzést a Wizznek címezte, az a miniszter ezt követő okfejtéséből következtethető, ugyanis keményen kritizálta Tuzlát, amiért a Wizz ott bázist üzemeltethet, és amely reptér a tárcavezető szerint csak a kantoni és szövetségi támogatásból képes fenntartani magát.

Banja Luka jelenlegi egyedüli használója az Air Serbia, a cikk szerint a Wizz-zel 2013 óta folytak tárgyalások, amelyek azonban eredménytelenül zárultak. Márpedig az Air Serbia a jelek szerint kulcs-szereplő az ügyben. 2014-ben adtunk hírt arról, hogy a szerb hatóságok letartóztatták a Nikola Tesla repülőtér vezetőjét, mert a vád szerint a reptérnek kárt okozott, amikor engedményeket tett a Wizznek a belgrádi légikikötő használatáért. A Wizz akkori nyilatkozata szerint az ügy mögött a „magas viteldíjú, monopolista álmokat szövögető légitársaság, az Etihad/Air Serbia” áll, amelyet ráadásul a szerb állam is támogat, mert elengedi a repülőtér-használati díjakat, beleértve a korábban ki nem fizetett tarifákat.

Végül azonban a jelek szerint a Wizz és a repülőtér illetve a szerb kormány között mégiscsak létrejött valamiféle egyesség, Váradi József egy sajtótájékoztatón épp portálunk kérdésére mondta el, hogy a hatóságokkal történt konfliktus, a reptéri díjak drasztikus emelése ellenére a Wizz a korábbi kettő helyett egy gépet továbbra is Belgrádban állomásoztat. Azóta a heti járatok száma Belgrádból már tizenöt, ugyanakkor idén is felbukkant a hír, miszerint a diszkont társaságokat elűzik a belgrádi nemzeti repülőtérről.

Érdekes mindezzel kapcsolatban az Anna.aero friss elemzése a kelet-közép-európai térség légiközlekedéséről, amit jelenleg a Wizz és a Ryanair dominál, mindkettő tizenkilenc százalék körül tudta növelni forgalmát a térségben. Szerbiában a légiközlekedés bővülése hét százalék feletti volt, miközben az Air Serbia egyike annak a két légitársaságnak – a TAROM-mal párban – amely csökkenteni volt kénytelen kiajánlott kapacitását.

Vagyis miközben a légiforgalom Szerbiában illetve Szerbiából is nőtt, ez a növekedés elsősorban azoknak a low-costoknak köszönhető és tudható be, amelynek visszaszorításával, a konkurencia felszámolásával vagy csökkentésével az Air Serbiát támogató belgrádi kormányzat próbálkozott.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!