Repülés 2013 <br>A repülőtér - 2. rész
Évzáró interjúink közül az elsőben Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs igazgatója főképp arról beszélt, hogyan sikerült idevonzani új járatokat a magyar főváros légikikötőjébe, megemlítette azt is, hogy már folynak a tárgyalások tengeren túli illetve ázsiai vonalak újranyitása érdekében. Az interjú második részében a reptérfejlesztés esélyeiről lesz szó, annak fényében, hogy a Malév kiesésekor sok fontos programot kényszerült elhalasztani a reptérkezelő.
– Ami a repülőtér pénzügyeit illeti, volt 2012-ben megint csak egy nagyon komoly érvágás, egy új, a területet érintő ingatlanadó, ami alaposan megcsappantotta a repülőtér költségvetését. Mennyire sikerült pénzügyileg helyrerázódni?
– Ezt természetesen ki kellett fizetni, ki is fizettük, és ugye csodák nincsenek: ezt előbb vagy utóbb, akár a reptéri illetékek emelésén keresztül az utasok fogják megfizetni, hiszen pénznyomda nincs a repülőtér alagsorában, csak csomagosztályozó. Mi sem tudunk pénzt varázsolni: ha kivetnek ránk egy ilyen mértékű adót, akkor ezt ki kell fizetni, de ki is fizettük. Ez a vita lezárult, azért bizonyos mértékű finomítása azért zajlik a dolognak, de jellemző módon például a XVIII. kerület nagyon rugalmasan kezeli ezt a kérdést, és reálisan közelíti meg, Vecsésről nem is beszélve. Különbségek azért vannak önkormányzat és önkormányzat között, a XVII. kerület, amelynek a polgármestere kezdeményezte ezt az adóemelést, módosítást, egy másik történet. De én nem zárom ki, hogy ebben is előbb vagy utóbb dűlőre tudunk jutni.
– Apropó, XVII. kerület. Hogy alakult 2013 a környezetvédelmi szempontok szerint? Mennyire szaporodtak vagy csökkentek a panaszok a gépek zaja miatt?
– Ami az igazi előrelépés, az az, hogy a Lufthansa Technik hangár mellett elkészült a hajtóműpróbázó hely. Addig a B5-ös holdingon zajlott a próbázás, most ez elkerült onnan, úgyhogy ennek a méregfogát is kihúztuk. Ez sem két fillér volt, de nagyon korszerű amerikai technológiával megépítettük a hangár mellett, és ezzel mind a karbantartóknak, mind a légitársaságoknak lényegesen olcsóbb lett a hajtóművek próbázása.
– A Malév kiválása meglehetősen átalakította a BA beruházási és fejlesztési elképzeléseit is. Erről elég sokat beszéltünk az elmúlt két évben. Mik a kilátások 2014-ben? Melyek azok a programok, amiket azért most már lassan csak el lehetne kezdeni az elmaradtak közül?
– Először is a legfontosabb az, hogy 2013-ban átléptük a 300 millió eurós beruházási küszöböt. Amióta a repülőteret privatizálták és magánkezelésben van, azóta a repülőtér tulajdonosai nem kevesebb, mint 300 millió eurót, nagyjából 90 milliárd forintot fektettek be a repülőtér fejlesztésébe, különböző módokon. Ez nem állt le. Az egyik legnagyobb beruházás az idén 10 millió eurós nagyságrendű volt: a DHL központjának átadása itt a repülőtéren. De folytatódott az elektromos hálózat, a 10 kilovoltos betápláló hálózat korszerűsítése, azt most január elején kapcsoljuk át a vecsési egyik alállomásra. Aztán volt pályakarbantartás, megtörtént a pályafények korszerűsítése, tehát nagyon sokféle olyan fejlesztés is zajlik, ami elkerülhetetlen és messze meghaladja azt, amit a privatizációs szerződés előírt számunkra.
– És a nagy beruházások, a cargo-központ, az üzleti központ, a szálloda?
– Tulajdonképpen a DHL a kereskedelmi park első lépcsője. A cargo egyelőre takaréklángon van, ez nagyon erősen kötődik a gazdasági teljesítőképességhez is, de fontos, hogy az utolsó negyedévben jelentősen emelkedett az utasforgalom, ez sokat segített azon, hogy nagyjából a tavalyi szinten tudjuk zárni majd az évet, nyolc és félmillió utassal. És ami még fontosabb, hogy jövőre idehozunk egy nagy nemzetközi cargós konferenciát is.
– De magának az új cargo-központnak az építse még nem kezdődik el?
– Egyelőre még ez takarékon van. Változatlanul bürokratikus nehézségek vannak a szállodaépítés útjában, de talán itt is megtört a jég, és talán elkezdődött egy olyan párbeszéd a hatóságokkal, ami sokat segíthet.
– Volt szó új mólók építéséről is, de ez nyilván szintén forgalomfüggő fejlesztés.
– A mólók tipikusan egy átszálló, hub-típusú repülőtér működésének a tulajdonságát jelentik, tehát amikor ugyanaz a légitársaság hozza és viszi tovább az utasokat. A mólókra megvannak az engedélyek, de egyáltalán nem biztos, hogy ebben a formában fognak megvalósulni, hiszen Budapest most kifejezetten egy original destination típusú repülőtér, tehát az átszálló forgalom gyakorlatilag elenyésző, ezért semmi sem indokolja a mólók mostani megépítését. Ha épül is valami, akkor valószínű, hogy inkább – és ez most csak egy hipotetikus felvetés – inkább egy fapados terminálra lehet szükség, mint újabb átszálló folyosók kiépítésére.
– Nem segítene az 1-es terminál újranyitása?
– Amikor bezártuk, akkor úgy számoltunk vele, hogy legalább öt évre zárjuk be. A terminálnak a legnagyobb problémája az áteresztőképesség, gyakorlatilag egy óra alatt ötnél több járatot nem lehet indítani és fogadni, tehát nem valószínű, hogy a közeljövőben újra megnyitjuk.
– Egy másik érdekes téma, ami a repülésbarátok számára fontos: a skanzen jövője.
– A skanzennel mi egyelőre perben és haragban állunk. Egyébként számos bírósági eljárást is indítottak velünk szemben. Ami nagyon sajnálatos állapot, de az a mód, ahogyan ők működnek, és amilyen minőségben ők a saját szolgáltatásukat nyújtják, ez egyszerűen méltatlan a repülőtérhez. De mi erőszakkal vagy erőfölénnyel velük szemben nem léphetünk föl.
– Akkor ez is bizonytalan még 2014-ben.
– Igen, bizonytalan. Ami jó hír viszont, hogy a légiközlekedési kulturális központ, ami a mi partnerünk, ami az Airportállal együttműködve bonyolítja a repülőtéri látogatásokat, kiválóan teljesít, ami nagyon megnyugtató, azt mutatja, hogy azért még vannak megbízható partnerek ezen a területen.
– Az utolsó érdekes részterület: a reptérre vezető közlekedési vonalak és a parkolás helyzete. Ez ügyben is elég sok minden történt 2013-ban. Az nem történt meg, amit sokan reméltek, hogy valamiféleképpen lesz vasútállomása, vasúti összeköttetése a termináloknak.
– Rövidtávon biztosan nem lesz, én úgy tudom, hogy megakadtak az ezirányú tárgyalások, aztán majd meglátjuk, hogy mi lesz, ebbe mi nem tudunk belefolyni. A parkolás viszont nagyon jól működik.
* * *
Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!