Jak-42 katasztrófa: az elnök a légiközlekedés megújításáról
Felszállás után lezuhant egy Jak-42-es utaszállító a Moszkvától 250 kilométerre északkeletre fekvő Jaroszlavl közelében. Mint korábban elmondtuk, a RA-42434 lajstromjelű gép fedélzeten összesen 37 utas és 8 főnyi személyzet tartózkodott. A 73-személyes VIP-kabinnal kialakított Jak-42-es charterjárat a város hokicsapatát szállította volna Minszkbe, hogy a Dinamo Minszk együttesével játsszanak kontinentális ligameccset. A szerencsétlenül járt csapatban oroszok mellett német, svéd és szlovák játékosok is meghaltak. A sportvilág gyászolja az áldozatokat. A két túlélő egyike a csapat egyik csatára, Alexander Galimov.
A gép az AvHerald információja szerint felszálláskor nem tudott normálisan elemelkedni, először egy antennával ütközött, már a reptéren kívül, majd a pályától kb. egy kilométerre kettétört, a törzse a Volga folyóba, a farokrész a part mellett zuhan le.
Az ismert adatok szerint az időjárás megfelelő volt. A reptér tornyából látták a balesetet: elmondásuk szerint a gép csak néhányszor tíz méter magasra emelkedett, majd váratlanul balra billent, és így ütközött a földnek.
Az első internetes reagálások azt gyanítják, hogy a gép helytelen fékszárnybeállítással, esetleg fékszárny kibocsátása nélkül startolt el, ezért a szárnyakon nem keletkezett elég felhajtóerő a biztonságos repüléshez. Szóba került az a verzió is, hogy csak az egyik oldalon működött rendben a fékszárny, vagy hogy a gép súlypontja túlságosan hátra került.
Újabb feltételezések szerint lehet, hogy az egyik hajtóművel volt gond, a gép ugyan tud repülni kettővel, de felszálláskor mindhárom tolóerejére szüksége van. Az orosz szövetségi légügyi hivatal illetékese uganakkor azt mondta, hogy a gép tökéletes műszaki állapotban volt, a repülés előtt megtörténtek a szokásos ellenőrzések és mindenki mindent rendben talált.
A gépet 1993-ban gyártották, és október elsejéig volt érvényes légialkalmasági engedélye. Az utolsó szokásos alaposabb "C-check" karbantartást augusztusban Kazanyban végezték el rajta.
Medvegyev orosz miniszterelnök a baleset helyszínén kijelentette: a kormánynak nehéz döntést kell hoznia az orosz repülőgéppark felújításáról, s nem az orosz repülőgépipar érdekeinek kell prioritást biztosítani, hanem az utasok életének. A kormányfő feltehetően arra utalt, hogy Moszkva végképp nem tartja magát ahhoz a korábbi politikájához, hogy adózási és vámszabályokkal is nehezíti modern és biztonságos nyugati gépek behozatalát Oroszországba.
A nagy projekthez sok pénzre lesz szükség, mondta Medvegyev, és nem lehet szempont, hogy honnan, mely országból szerzik be a gépeket. Emellett követelte a személyzet alkalmasságának újbóli megvizsgálását azzal a megjegyzéssel, hogy aki nem akar, vagy nem tud dolgozni, azt el kell küldeni.
Az elnök emlékeztetett arra, hogy a gyakori katasztrófák és balesetek nyomán a kormány augusztusban eldöntötte, hogy 2012-től a menetrendszerű járatokat működtető légitársaságoknak legalább 10, egyenként minimum 50 utas szállítására alkalmas gépük kell, hogy legyen, 2013-tól pedig minimum 20 ilyen géppel kell repülniük.
Igor Levityin közlekedési miniszter szerint, mivel a pénzhiányban szenvedő, személyzeti problémákkal küzdő kis társaságok nem tudnak megfelelően gondoskodni a gépeikről, ezeket minél gyorsabban nagyobb vállalatokba kell összevonni.
A Jak-42-est eredetileg a Tu-134-esek, An-24-esek és -26-osok leváltására szánták a tervezők, de végül is egy, az elképzeltnél nagyobb gép mellett döntöttek. A tervezés a sikeres, 40-személyes, egyenes szárnyú Jak-40-esből indult, amely típust nálunk is használta mind az LRI, mind rövid ideig, kisebb utasszámú vonalakon a Malév.
Végül is azonban egy 100-120 személyt befogadó, nyilazott szárnyú háromhajtóművest alakítottak ki, amely sohasem vált olyan sikeressé, mint elődje. A katasztrófa idejére a legyártott 182 példányból 92 Jak-42-es maradt szolgálatban, forgalomba állítása óta - a mostanit nem számítva - nyolc, halálos áldozatot is követelő baleset történt a típussal.