Varsó is a Mercedest választotta

A lengyel főváros közlekedési vállalata (MZA) nem először döntött a csillagos márka mellett, igaz a legutóbbi Mercedes-beszerzésre legfeljebb csak a legidősebbek emlékeznek, hiszen több mint 70 évvel ezelőtt történt. A tervek szerint az új buszok nyugdíjba küldték volna az összes Ikarust is, viszont úgy alakult, hogy csak a régebbi, kézi váltós gépeket selejtezik, a legendás hazai márka utolsó, automataváltós példányai viszont kapnak némi haladékot - igaz már csak csúcsidőben lesz rájuk szükség, amikor is a kocsikiadás a csúcsra van járatva. Maga a 260-280 típus (tehát nem egy-egy konkrét buszról van szó) egyébként a ’70-es évek vége óta, tehát több mint 30 éve van jelen a városban, az utolsókat a ’90-es évek közepén szerezték be. Ezután vásároltak néhányat a korszerűbb(nek mondott) 405, 435, 411, 417 típusokból is, de ezek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, már mindet kivonták a forgalomból.

De vissza a Mercedesekhez: Lengyelországban eddig inkább a Citarókat preferálták, így a 2007-ben debütált második generációs Conecto ott szinte még újdonságnak számít. De mi is a különbség a két típus között? A Citaro egy Németországban gyártott, minden igényt kielégítő városi, elővárosi, helyközi busz (amelyet korábban mi is részletesen bemutattunk, legújabb változatát teszteltük is), ezzel szemben a Conecto a „szegény ember Mercedese”, elsősorban a közép- és kelet-európai piacra szánva. Természetesen szó sincs arról, hogy gyengébb minőségű lenne a német testvérétől, hiszen alapjaiban véve ugyanarról a típusról van szó, ne tévesszen meg senkit az sem, hogy Törökországban készül, hiszen a hosderei gyár az egyik legmodernebb Európában. Árelőnye az olcsóbb munkaerőnek köszönhető, illetve a különféle kialakítások tárháza is jóval korlátozottabb, hiszen például csak merev első tengellyel, városi kivitelben (háromajtós szóló és négyajtós csuklós), dízelmotorral kapható, míg a Citarónál gyakorlatilag semmilyen vásárlói igény nem jelenthet akadályt.

A kisebb módosítások viszont természetesen megoldhatók, így a Conectókat a varsói kívánalmaknak megfelelően az első ajtó első szárnyáig lezárt fülkével, alacsonyabban elhelyezett, két oldalsó-, és teljesértékű hátsó kijelzővel látták el. A buszok légkondicionáltak, ennek ellenére oldalablakok elhúzható felületét is megnövelték. A fedélzeti vizuális utastájékoztatásról öt 22 collos és két 38 collos képátmérőjű TFT monitor gondoskodik, illetve a buszokat wifi routerekkel is felszerelték, így az utasok menet közben ingyen internetezhetnek. A biztonságról nyolc utastéri és két kélső kamera gondoskodik, amelyek képét a vezető folyamatosan nyomon követheti, de a felvételeket rögzítik is, így például egy rongálás esetén később visszanézhető az ominózus anyag, ami segíthet a bűnösök kézre kerítésében.

A hazai fórumokon gyakran elhangzik, a „külföldön bezzeg a hazait részesítik előnyben” frázis, de a fenti beszerzés is jól példázza, hogy ez azért messze nem ilyen egyszerű, egy-egy tendergyőzelemért bizony keményen meg kell küzdeni még a Solaris sikerei kapcsán oly’ gyakran követendő példaként emlegetett Lengyelországban is. A „zöld tacskós” gyár ugyan már több száz darabos referenciát tud felmutatni a fővárosban is, további több ezer buszai pedig európaszerte sikerrel üzemel, ennek ellenére ezen a tenderen most a kedvezőbb ajánlatával mégis a Mercedes diadalmaskodott. De érdemes megjegyezni, hogy a németek a 3,5 tonna feletti kategóriában idén piacvezetők Lengyelországban, pedig a nagyobbak közül szinte ők az egyetlenek, akinek nincs ottani gyára (az MAN, a Scania és a Volvo is innen látja el Európát városi buszokkal). Továbbá nem ez az első eset, hogy az MZA „külföldi” busz mellett teszi le a voksát: két évvel ezelőtt például 70 csuklós MAN-t vásároltak.

A hazaiak ezt érthető módon ott sem fogadják kitörő lelkesedéssel, ennek ellenére a Solarisnak például nincs oka aggodalomra: évről-évre több buszt gyártanak, és ezek többsége szinte már a kezdetektől fogva külföldön talál gazdára. Számokban kifejezve: az eddig elkészült több mint 6000 Urbinónak csak a 35 százaléka maradt otthon, a többi 25 egyéb országban közlekedik.

Az MZA nagy hangsúlyt fektet a járműparkja megújítására, a 60 Mercedes mellett idén 20 Solaris Urbino 10-et és 25 Solbus SM12-t is vásároltak, az elmúlt években pedig összesen 700 új busz érkezett Varsóba, így az átlagéletkor 6 évre csökkent.