A háború kockázatai és a polgári repülés

Orosz bombázó belga kísérettel a Balti-tenger felett. Mi van, ha a harci övezetből „elszabadul” mondjuk egy drón... És ha zavarják a navigációt, ha téves az azonosítás? Az EASA az ukrajnai hadműveletek veszélyeiről.

Az európai repülésbiztonsági szervezet egyik legfontosabb jelzése arról szól, hogy korábbi háborúk tapasztalata szerint a zavaros háborús övezetekben könnyen történhet téves azonosítás. Ennek a kockázatnak a növekedése vonatkozhat mindegyik hadviselő félre, hangzik az EASA anyaga.

Ha ehhez hozzáadjuk az elektromos rendszerek zavarását, amelyek a navigációs rendszerek hibáit okozhatják, könnyen belátható, hogy „ártatlan” repülőgépek is rakéták, illetve radarvezérlésű eszközök céljává válnak. A sz9veg ugyan nem tér ki erre, de emlékezetes, hogy a most a legkeményebb hadszíntérnek számító kelet-ukrajnai övezet fölött repült 2014-ben a Malaysia Airlines utasszállítója, amit egy, az eddigi nyomozás szerint orosz területről áthozott légvédelmi rakéta pusztított el, és ebben is szerepet játszhatott valamiféle téves azonosítás, állítólag a BUK-üteg kezelői azt hitték, hogy egy ukrán teherszállítót vesznek célba.

Ugyancsak figyelmeztet a repülésbiztonsági szervezet a GPS zavarására, aminek következménye lehet a hadszíntérről „elszabadult” katonai drónok és repülőgépek légtérsértése, illetve polgári gépek berepülése tiltott zónákba. Ilyen esetekben megtörténhet, hogy két repülőeszköz között nem lesz meg a szükséges elkülönítés, és a jelenlétük megzavarhatja a légtérben zajló szokásos műveleteket. Ilyen emlékezetes „elszabadulás” lehetett, amikor Magyarország területe felett végigrepülve Zágrábban csapódott be egy pilóta nélküli robotrepülőgép. És mint emlékezetes, az ukránok egyik Szu-27-ese – teljes levegő-levegő fegyverzettel – az első éjszaka után átrepült Romániába. A román légierő befogta és a harci gép Bákóban szállt le, majd néhány nap múlva visszarepülhetett, igaz, fegyverzet nélkül, Ukrajnába.

Az EASA figyelmeztetése tehát elsősorban a háborús övezetekhez képest „szomszédos” légterek polgári repülésének veszélyére vonatkozik. Mint ismert, az ukrajnai háború alaposan átalakította a Kelet-Európa feletti polgári forgalmat, de a követő oldalak révén kivehető, hogy a helyi irányító központoknak megvan a maguk gyakorlata arra, hogyan tartsák relatíve távol a gépeket a veszélyes zónáktól.

Jól kivehető például, hogy Lengyelország keleti határa mentén van egy eléggé jól kirajzolódó övezet, ahol nem látni polgári gépeket, ezt a sávot „tisztán tartani” annál is fontosabb, mint hogy itt található viszont a NATO-országokból áramló humanitárius és katonai segítség egyik érkezési zónája, elsősorban Rzeszów repülőterére: olyat is jeleztek a kereső oldalakon figyelők, hogy egy teherszállító Romániából felszállva a magyar és a szlovák légtéren keresztül repült ide, hatalmas de biztonságos kerülővel.

Ugyanakkor olykor lehet látni kisebb mennyiségben gépeket Ukrajnához közel Románia északi részén, például amikor Suceava repülőteréről indul gép, vagy a moldovai főváros, Kisinyov felől. A Fekete-tenger feletti intenzív légiforgalom is áthúzódott a tengeri övezet déli részére.

Északon, a kis balti államok légiforgalma elméletileg nincs ilyen kockázatnak kitéve, mert Ukrajnával nincs közös határuk, csak Fehéroroszországgal, amely nem hadviselő fél, elméletileg nem zajlik komolyabb katonai tevékenység a nyugati határai mentén, de emlékezetesen nagy közös hadgyakorlatot rendeztek orosz és fehérorosz erők egy-két héttel az orosz invázió előtt ép ebben a kis balti államokkal határos területen.  

Viszont ott van Lengyelország és Litvánia közé ékelődve az orosz enklávé, Kalinyingrád, ami fekvésénél fogva meglehetősen közel van a bármiféle balti légi tevékenységhez. „Kalinyingrád Oroszország elsüllyeszthetetlen repülőgéphordozója”, szokták mondani mind orosz, mind nyugati portálok, és azt is tudjuk, hogy azok a légtérsértő orosz katonai gépek, amelyeket a baltikumi légirendészeti misszió kötelékében olykor magyar Gripenek is befogtak, nagy többségükben az itteni, kalinyingrádi hatalmas légibázisról szálltak fel. A polgári légiközlekedést Oroszország és az enklávé között egyébként nagy kerülővel, a Balti-tenger felől tudják az oroszok fenntartani.