A hóviharos napok az ombudsman jelentésében

Az ombudsman szerint számos hiányosság volt a lakosság felkészítésében, riasztásában és tájékoztatásában, valamint a kommunikáció során a márciusi rendkívüli hóhelyzet idején, ugyanakkor a mentésben érintett szervek – az önkéntes mentőcsapatokkal, valamint a civilekkel együtt – maximálisan kihasználták személyi- és eszközállományukat.

Az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának közleménye szerint Szabó Máté felkérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy tekintse át az egyes beavatkozó szervek kárhelyi és bevetésirányítási kommunikációjának tapasztalatait.

Kezdeményezte Bakondi Györgynél, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójánál, tekintse át a lakosságriasztási rendszer hatékonyságát, valamint fektessen nagyobb hangsúlyt arra, hogy felkészítsék a lakosságot a rendkívüli időjárási körülmények miatt kialakuló katasztrófahelyzetekre.

„Elégtelen volt a hivatásos szervek előzetes figyelemfelhívása és a lakosság tájékoztatása az események közben” – fogalmazott az ombudsmani közlemény. A hagyományos médiafelületeken nem volt elég gyors az információáramlás. Szabó Máté egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy új kommunikációs csatornák megfelelő használata, a közösségi oldalak – mint a Facebook, a Twitter, a blogok, az okostelefonra letölthető alkalmazások – használata legalább részben segített volna a krízis megelőzésében, illetve következményeinek mérséklésében, „végső soron az állampolgárok nagyobb csoportjának alapvető jogaival összefüggő visszásságok megelőzésében”.

A biztos szerint a hivatásos állományú szervek (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Országos Rendőr-főkapitányság) belső kommunikációjában számos fennakadás volt, ami megnehezítette a mentés összehangolt irányítását.

A közlekedési fennakadásokkal kapcsolatban Szabó Máté a jelentésében kiemelte, hogy az M1-es autópályán a fennakadások mérsékelhetők lettek volna, ha az Állami Autópálya Kezelő Zrt. a felhajtóknál, illetve a pálya mentén lévő táblákon megfelelően tájékoztatta volna az autósokat az út járhatatlanságáról. Ugyanakkor rögzítette azt is, hogy a mentési munkálatokat nagymértékben megnehezítette, hogy az autósok nem alakították ki a KRESZ-ben ilyen helyzetekre előírt mentősávokat.

Az ombudsman úgy véli, a hóhelyzet napjaiban a MÁV utastájékoztatása nem volt megfelelő, továbbá nem volt felkészülve a fennakadások miatti késésekre, és arra, hogy az utasok ivóvíz- és élelmiszer-ellátásáról, valamint a jegyek visszaváltásáról gondoskodjon.

Mindezek nyomán Szabó Máté azzal is megkereste a belügyminisztert, hogy Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterrel együtt vizsgálja meg a gyorsforgalmi úthálózat mellett védelmi rendeltetésű erdők telepítését, a nemzeti fejlesztési miniszter ezen felül dolgozza ki kombinált (vasúti és közúti) áruszállítás lehetőségét.

Az alapvető jogok biztosa a belügyminisztertől azt is kérte: vizsgálja meg, hogy az alárendeltségében működő szervezetek a kríziskommunikációs tevékenységükbe miként tudnak bevonni közösségi médiakommunikációban jártas önkéntes szervezeteket és embereket – olvasható az ombudsmani közleményben.

A Belügyminisztérium a márciusi rendkívüli hóhelyzet kezeléséről egy hat és fél oldalas jelentésben foglalta össze a történteket s a tapasztalatokat. Erről Pintér Sándor múlt kedden az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt számolt be.

A meghallgatáson Pintér Sándor későbbre, írásban ígért arra a kérdésre választ, hogy működött-e a katasztrófavédelem Marathon Terra elnevezésű infokommunikációs rendszere. Hozzátette: nem tudja, milyen úton terjedt az információ, de azzal nem volt probléma, az utasításokat végrehajtották. A belügyminiszter arról is beszámolt, hogy egy felmérés szerint akik a saját bőrükön érezték, tapasztalták a nehézségeket, azok jónak vagy kiválónak ítélték meg a mentésben részt vevők tevékenységét.