A hullám, ami magasba emel

Nemrég Balázs Györgynek az esztergomi Rubik-napon tartott elődadása kapcsán volt szó portálunkon a hullámrepülésről. Ennek a rövid beszámolónak a kapcsán kaptuk a következő cikket, amelyben nemcsak ennek az izgalmas motornélküli repülésfajtának a részeteit ismerhetjük meg: megtudhatjuk azt is, hogy idén a szokásos gyöngyösi helyett Dunakeszin lenne hullámtábor, innen próbálkoznának a pilóták az egyre nagyobb magasságok elérésével.

A dunakeszi repülőtéren idén nem ért véget a vitorlázórepülő élet a szokásos október végi záróbulikkal, és a motor nélküli gépek novemberben és decemberben is tovább rótták a köröket. Egy kicsi, de annál lelkesebb csapat ugyanis arra készül, hogy ezen a télen sikeresen lovagolja meg a Pilis és a Börzsöny felett kialakuló légköri hullámmozgásokat.

Hogyan tudnak a motor nélküli gépek több ezer méter magasra emelkedni?

A levegő nem csak vízszintesen, hanem függőlegesen is folyamatosan mozgásban van, bár sajnos ebből a földön járva mi csak a szelet érezhetjük. Azonban ha a megfelelő időjárási körülmények biztosítottak, akkor létrejöhet a légköri hullámmozgás, ami akár több ezer, vagy több tízezer méter magasra is feljuthat. Az áramló levegő – akár csak a patak vize egy nagy kő mögött – a felszín egyenetlenségei mögött hullámmozgásba jön, ami a motor nélküli vitorlázórepülőket akár tízezer méteres magasságba is felemelheti. Ehhez azonban több feltétel együttes teljesülésére van szükség: a megfelelően erős szélnek, a stabil légállapotnak és az ideális széliránynak ugyanabban a pillanatban kell jelen lennie, hogy ez a hatalmas energiákat rejtő rendszer beinduljon.

Magyarországon csak két olyan repülőtér van, ahonnan gazdaságosan kihasználható a hullám: Gyöngyös és Dunakeszi. A Magyar Vitorlázórepülő Szövetség az idei évben is Gyöngyösre, a pipishegyi repülőtérre szerette volna megszervezni a szokásos éves hullámtábort, azonban ez sajnos nem valósult meg. Ekkor ajánlották fel a Dunakeszin repülő klubok, hogy szívesen közreműködnek az idei hullámtábor megszervezésében. A pilóták bizakodását az is alátámasztja, hogy az elmúlt 25 év során rendszeresen gyűjtötték a meteorológiai adatokat és a személyes tapasztalatokat, aminek köszönhetően több mint 200 sikeres magassági repülés történt már eddig is, közöttük több országos rekorddal.

Csak hosszas előkészületek után

Dunakeszi légterében csak szigorú szakmai felügyelet mellett repülhetnek a megfelelően felkészített sportrepülők. Mivel Ferihegy közelsége a nyári hónapokban is meghatározza a repülőtér mindennapjait, a nagy magasságokat érintő repülésekhez még nagyobb körültekintésre, és megfelelő előkészületekre van szükség. Azért, hogy Ferihegy forgalmát se akadályozzák, a Hungarocontrol két hullámlégteret jelölt ki a sportolók számára, amit a magassági repülésekhez igénybe vehetnek. Ezeket azonban csak alapos felkészítés és szigorú vizsgák után vehetik igénybe a sportolók, ugyanis a közforgalmi repülés biztonsága mindenek felett áll.

A sikeres magassági repülésekhez azonban nem csak elméleti, gyakorlati előkészületek is szükségesek. Mindenkinek, aki 4000 méter fölé szeretne emelkedni, magasság-élettani vizsgálaton kell részt vennie, vagy a Gyáli úti Merényi kórházban, vagy a Kecskeméti Repülőkórházban. Erre azért van szükség, hogy a magasba vágyó pilóták biztonságos és ellenőrzött körülmények között megismerhessék az oxigénhiányos környezet jellegzetességeit, ugyanis 4000 méter fölött már annyira lecsökken a levegőben az oxigén mennyisége, hogy kötelező légzőkészüléket használni. A készülék nélkül még a legjobban felkészült és legjobb erőnléttel bíró pilóták is néhány perc után elveszítenék az eszméletüket.

Az oxigénhiány mellett a rendkívüli hideg is nagy kihívást jelent: nem ritka, hogy 5-6000 méter magasan a külső hőmérséklet nem éri el a -40 fokot, így annak, aki magasságot szeretne repülni alaposan fel kell öltöznie. Az erős szél és a vad turbulencia már csak ráadás: nem ritka ugyanis, hogy nagyobb magasságokon 100-130 kilométeres szélben kell megtartani a repülőgép pozícióját, hogy a lehető legjobb emelésben maradjon a gép.

De miért van szükség arra, hogy ilyen magasra szálljunk?

A vitorlázórepülésben a sportteljesítményeket nemzetközileg elismert vizsgákkal, az úgynevezett koszorúkkal is jutalmazzák. A két legjobb vizsga, az arany- és a gyémántkoszorú feltétele a magassági repülés is: az elsőhöz 3000, míg a másodikhoz 5000 méteres magasságnyerést kell elérni. Nyáron ezt csak a nagy kockázatot jelentő zivatarfelhőkben lehet megvalósítani, ami emberre és gépre is nagy veszélyt jelent, télen azonban, az erős szélben kialakuló hullámban sokkal biztonságosabban is teljesíthetők a feltételek.

Mindenki, aki valaha is próbálta a hullámrepülést, egyedülálló élményekről számolt be. Ilyen például az emelés simasága, az elénk táruló táj látványa, és az, hogy 5000 méter felett már látszik a Föld görbülete is. Motor nélkül juthatunk fel olyan magasságokba, ahol már csak az utasszállító gépek és a katonák jutnak el. Egyszerű, hétköznapi emberek érnek a hullámban Magyarország tetejére. A dunakeszi hullám ráadásul nagyobb magasságok elérését is lehetővé teszi: a jelenleg is érvényes országos rekordot is itt repülte Nagy Tibor, a Malév Repülőklub oktatója, aki a Börzsöny hullámterében 9020 méter magasra emelkedett 2011. február 5-én.

Reményekből nincs hiány

Dunakeszi tehát kiváló adottságokkal rendelkezik arra, hogy az ország legjobb pilótái itt érjék el a vizsgáikhoz szükséges magasságot. A helyi repülőklubok szívesen is fogadnák sporttársaikat, azonban a tábor megrendezéséhez még szükség van a repülőtér tulajdonosának, Dunakeszi önkormányzatának hozzájárulására. Szerencsére a polgármester, Dióssi Csaba korábban már többször is megerősítette, hogy a város szívesen támogatja a sportrepülést, így bízunk benne, hogy a szükséges engedélyek beszerzése már csak egy apró formaság. Egy biztos: a pilóták már készen állnak arra, hogy ismét élettel töltsék be a Dunakeszitől északra elterülő hullámlégteret, és újra országos rekordokkal szerezzenek hírnevet saját klubjuknak, és az ország egyik legszebb spotrepülőterének.