A közlekedés modális váltására szólít fel a Globális Leltár első összefoglaló jelentése

A dokumentum összefoglalja a technikai párbeszéd három ülésén tett észrevételeket, és áttekintést nyújt a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény hosszútávú céljainak elérése érdekében tett kollektív előrehaladásról, figyelmeztetve a feleket a lehetséges hiányosságokra, valamint a fokozott fellépés és a nemzetközi együttműködés lehetőségeire.

A Globális Leltár első összefoglaló jelentését az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) tette közzé a napokban. A Globális Leltár a párizsi klímaegyezmény azon kritikus folyamata, mely olyan reflexiós pontként szolgál, ahol az országok ötévente összegyűlnek, hogy elemezzék a klímaváltozással kapcsolatos fellépések terén elért előrehaladást, áttekintsék a célok és cselekvések hiányosságait, továbbá helyesbítsék és felgyorsítsák a párizsi egyezmény céljainak teljesítését. Az első Globális Leltárt a COP28-on fogják értékelni.

A technikai párbeszéd segítői, Farhan Akhtar és Harald Winkler három ülést vezettek le 2022 és 2023 során, hogy összegyűjtsék a felek, az érdekelt felek és a nemzetközi szervezetek véleményét a rendelkezésre álló legjobb szaktudás érdekében.

Az összefoglaló jelentés általános előrehaladásról számol be, de ez közel sem elég ahhoz, hogy a globális felmelegedést másfél Celsius fok alatt lehessen tartani. A jelentés legfontosabb meglátásai három kategóriába sorolhatók, melyekről az országok a COP24 során állapodtak meg: enyhítés, alkalmazkodás és végrehajtási eszközök, beleértve a finanszírozást, a technológiaátadást és a kapacitásépítést. A jelentés mindhárom területre vonatkozóan kiemeli a bevált gyakorlatokat, valamint a végrehajtás, a cselekvés és a támogatás felgyorsítását célzó javaslatokat.

A jelentés a három kulcsfontosságú területen meghozni szükséges horizontális intézkedésekre összpontosít, az ágazatspecifikus említéseknek kevés helyet szenteltek. A közlekedési szektort csak a mérséklő intézkedésekkel kapcsolatban, a 6. kulcsmegállapításban említik: „a nulla nettó szén-dioxid- és üvegházhatásúgáz-kibocsátás eléréséhez rendszerátalakításokra van szükség minden ágazatban és összefüggésben, beleértve a megújuló erőforrások mennyiségének növelését, ezzel egyidejűleg a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetését, az erdőirtás megszüntetését, a nem-szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, valamint a kínálati és keresleti oldali intézkedések végrehajtását”.

A gyaloglásra és a tömegközlekedésre való modális átállást a mobilitás újragondolása szempontjából elengedhetetlennek tartja a dokumentum. Ez jól illeszkedik a Nemzetközi Vasútegylet (UIC), valamint más fenntartható közlekedési szervezetek, például a Slocat, a Nemzetközi Közlekedési Fórum (ITF) és a Marrakesh Partnerség elmúlt évekbeli felhívásaihoz és üzeneteihez. Ezen a téren előrelépés történt a sarm es-sejki COP27-en, amikor is az egyiptomi elnökség elindította az Alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedés a városi fenntarthatóságért (Lotus) kezdeményezést. Az UIC az UITP-vel és a Walk21-gyel együtt a kezdeményezés kapacitásépítési munkafolyamatának társvezetője.

A közlekedési ágazat további ajánlásai közé tartozik a villamos üzemű járművek további elterjedése, valamint a hajózásból, a légiközlekedésből és az áruszállításból származó kibocsátások sürgős csökkentése.

A globális klímaváltozással kapcsolatos fellépések mellett a Globális Leltár célja, hogy felgyorsítsa a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulások (NDC) következő ciklusának céljait. Az országokat arra ösztönzik, hogy úgy orvosolják a cselekvési hiányosságokat és módosítsák a klímaváltozási terveiket, hogy azzal még közelebb kerüljenek a párizsi egyezményhez.

Az UIC a COP28-ra készíti elő kulcsfontosságú üzeneteit, hogy a vasúti ágazat jövőképét a klímaváltozással kapcsolatos megbeszélésekbe vigye be, és bemutassa a benne rejlő lehetőségeket a következőkre összpontosítva:

• Közlekedés és energia kapcsolata: a COP28-elnökség kérésére az UIC együttműködött a fenntartható közlekedés partnerszervezeteivel „Az energetika és a közlekedés átmenetének elősegítése a vasút, a tömegközlekedés és az aktív mobilitás által” című  fehér könyv kidolgozása érdekében, mely az egymást kölcsönösen megerősítő közlekedés- és energiatervezésre épít. Mivel a vasút és a tömegközlekedés jelentős energiafogyasztó, a közlekedési és energetikai infrastruktúra összehangolt tervezése nagy lehetőségeket rejt magában, beleértve a megújuló energiaforrások előmozdítását a közlekedési energiamátrixban. Ez a fehér könyv szolgál majd a COP28 elnökségi programjának alapjául a közlekedési tematikus nap „elkerülés” és „változtatás” részeinél.
• A vasút klímafinanszírozása az alacsony és közepes jövedelmű országokban: az UIC a Birminghami Egyetemmel, az Alstommal, a Világbankkal és a Roland Berger konzultációs vállalattal közösen készít tanulmányt az alacsony és közepes jövedelmű országok vasúti infrastruktúráját érintő beruházások hiányáról. A cél annak megértése, hogy a különböző feltörekvő piacokon hol rejlenek a fő befektetési lehetőségek és potenciálok, és hogyan tudják ezek az országok kihasználni a különböző klímafinanszírozási mechanizmusokat, és maximalizálni a vasútfejlesztésből származó társadalmi-gazdasági és környezeti előnyöket. A zöld növekedés és az inkluzív gazdaságok melletti elkötelezettség remek példája a legutóbbi „Afrikai vezetők nairobi nyilatkozata a klímaváltozásról és cselekvésre való felhívása”.
• Nemzeti szinten meghatározott hozzájárulások a vasút számára: a hozzájárulások 2025-ös új ciklusának fényében az UIC mélyrehatóan belemerül az országok által az UNFCCC-hez benyújtott jelenlegi hozzájárulásokba, hogy elemezze a vasútra vonatkozó említéseket ezekben a tervekben és ajánlásokat tegyek a következő ciklusra. A 195 országból jelenleg csak 45 említi a vasutat nemzeti hozzájárulásában a sajátosságok különböző fokáig. Az ajánlások között szerepel annak garantálása, hogy a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásokban a vasúti referenciák fontos politikai jelzésként szolgáljanak arra vonatkozóan, hogy az ország klímamegoldásként kívánja használni a vasúti ágazatot és elkötelezte magát ennek előmozdítása mellett. Egy másik fontos következmény a párizsi egyezmény sokat vitatott 6. cikkéhez kapcsolódó hozzájárulások, melyek az országok hozzájárulásai által meghatározott mérséklési mérőszámok alapján határozzák meg a szén-dioxid- és nem-szén-dioxid-piacokat.

(Nyitóképünk illusztráció)