A magányos óriás, az An–225

Daka Olga   ·   2011.12.21. 12:00
ancsa_cimlp

Az Antonov An–225 Mrija (ukránul: Антонов Ан-225 Мрія, azaz Álom, NATO-nevén Cossack) az Antonov tervezőirodában fogalmazódott meg az 1980-as években. Ez ma a világ legnehezebb repülőgépe (285 000 kg*). Elsősorban a Buran űrsikló hordozását várták tőle; a sikeres An–124 Ruslan alapjaira épült jóval nagyobb kivitelben.

Az Antonov An–225 tehát arra készült, hogy szállítsa az Energia rakéta fokozatait és a Buran űrsiklót a szovjet űrprogram számára. Ez magyarázza a kettős vezérsíkot is: a háton hordott teher a hagyományos vezérsíkot leárnyékolta volna, és ez komoly stabilitási és kormányzási problémát okozott volna.

Az Energia rakéta a Burannal; az An–225 főfutója

Az An–225 először 1988. december 21-én emelkedett a levegőbe. A párizsi légibemutatón 1989-ben kiállították, majd a farborough-i bemutatón 1990-ben repült is. E típusból kettőt rendeltek, de csak egyet sikerült befejezni (farokjele UR–82060). Rendkívül nehéz és túlméretes terhet képes szállítani 250 tonnáig a belsejében, vagy 200 tonnás terhet a felső törzsrészen, aminek hossza 70 méter lehet.

Tyúkanyó a fiókával a hátán: An–225 és a Buran

A második An–225-öst részben építették meg az 1980-as évek végén a szovjet űrprogram részére. Ennek már volt egy hátsó teherajtaja és a farokrészét is áttervezték: egyetlen függőleges vezérsíkja lett. Teherszállításra szánták. A Szovjetunió 1991-es összeomlása és a Buran űrprogram leállítása után az egyetlen repülőképes An–225-öst 1994-ben parkolóra tették. A hat Ivcsenko Progress hajtóművet leszedték róla, hogy An–124-eseknél használják, valamint a második, befejezetlen An–225-ös sárkányát szintén elraktározták. Az első An–225-öst később újra „felhajtóművezték” és szolgálatba is állították, de a következő példányon nem folytatták a munkát.

Kétezerre egyre inkább szükségessé vált egy újabb An–225 mint teherszállító kapacitás, így döntés született 2006 szeptemberében, hogy be kell fejezni a második An–225-öst. A második sárkány elkészültét 2008-ra jelezték, de késett, még 2009 augusztusára sem készült el. Végül 2011 májusában az Antonov főnöke bejelentette, hogy a második An–225 Mrija szállítógép három éven belül elkészülhet, 250 tonna szállítására lesz képes, és legalább 300 millió dollárba kerül, ha van, aki kifizeti.

Az első és máig egyetlen An–225 2001. május 23-án kapta meg típusjogosítását. Szeptemberben, négy harckocsival a bendőjében – 253,82 tonna rekordsúllyal – két kilométer magasba emelkedett egy ezerméteres zárt körön belül 763,2 kilométer per óra sebesség mellett.

An-225 Ivcsenko Progressz D-18T turbofan hajtóművek

A típus első kereskedelmi célú repülése a németországi Stuttgartból indult 2002. január 3-án. A cél az ománi Thumrait volt, a gép 216 000 csomag ételt szállított az amerikai katonák számára, akik a régióban állomásoztak. A készételeket 375 raklapon helyezték el, és súlyuk 187,5 tonna volt.

Az An–225 azóta az Antonov Airlines flottájának igáslovává vált, olyan objektumokat szállít, amelyek másképp légi úton nem jutnának célba, például mozdonyokat és 150 tonnás generátorokat. Nagy szolgálatot tesz nemzetközi segélyszolgálatoknak, mivel gyorsan hatalmas mennyiségű szállítmányt tud célba juttatni. Ez a gép 2003 júniusában An–124-esekkel együtt több mint 800 tonna felszerelést és humanitárius szállítmányt vitt el Irakba.

Manchester repülőterén

Az An–225-öst leszerződtette a kanadai és az amerikai kormány is, hogy katonai eszközöket szállítson a Közép-Keletre a koalíciós erők támogatására. 2004 novemberében a FAI (Nemzetközi Repülőszövetség) az An–225 típust a Guinness Rekordok Könyvébe foglalta az általa felállított 240 rekord miatt. Csak egy példa a gép költséghatékonyságára: 2008-ban egy óriási kéményt szállított a gép Dániából Kazahsztánba mindössze 266 ezer euróért.

A valaha volt legnagyobb, egyetlen tárgyat, amit légi úton szállítottak, 2009. augusztus 11-én rakták be az An–225-ösbe. Ez egy 16,23 méter hosszú és 4,27 méter széles generátor volt, amit Örményországnak vittek egy gázgyár számára, súlya elérte a rekord 189,09 tonnát.

A gép 2010 februárjában 108 tonna gépészeti felszerelést szállított Japánból Santo Domingóba, a Dominikai Köztársaságba, a földrengés sújtotta Haiti számára. A világ lehosszabb méretű air cargóját 2010. június 11-én szállította az An–225, amikor két új, 42 méteres szélturbinalapáttal szállt fel a kínai Tianjinből Dánia felé.

Az Álomrepülő Ferihegyen is bemutatkozott 2008. január 19-én:


 

*További adatok:

személyzet: 6

szállítható utasok: 70

hasznos teher: 250 000 kg

ajtóméret: 440×640 cm

törzshossz: 84 m

szárnyfesztáv: 88,4 m

magasság: 18,1 m

szárnyfelület: 905 m²

tengelyarány: 8,6

tehertér: 1 300 m³

max. felszállósúly: 640 000 kg

hajtómű: 6 db ZMKB Progress D–18 turbofan, 229,5 kN/db

felszálló úthossz: 3500 m max. teherrel

max. sebesség: 850 km/ó

utazósebesség: 800 km/ó

hatótáv max. üzemanyaggal: 15 400 km

hatótáv max. teherrel: 4 000 km

szolgálati magasság: 11 000 m

szárny felületi terhelése: 662,9 kg/m²

 

Az Antonov An-225 Mrija (ukránul: Антонов Ан-225 Мрія, azaz Álom, NATO-nevén Cossack) az Antonov tervezőirodában fogalmazódott meg az 1980-as években. Ez ma a világ legnehezebb repülőgépe. Elsősorban a Buran űrsikló hordozását várták tőle; a sikeres An–124 Ruslan alapjaira épült jóval nagyobb kivitelben.

Az Antonov An–225 arra készült, hogy felvigye az Energia rakéta fokozatait és a Buran űrsiklót a szovjet űrprogram számára.

 

Az An–225 először 1988. december 21-én emelkedett a levegőbe. A párizsi légibemutatón 1989-ben kiállították, majd a farborough-i bemutatón 1990-ben repült is. E típusból kettőt rendeltek, de csak egyet sikerült befejezni (farokjele UR–82060). Rendkívül nehéz és túlméretes terhet képes szállítani 250.000 kg-ig a belsejében, vagy 200.000 kg-os terhet a felső törzsrészen, aminek hossza 70 méter lehet.

 

A második An–225-öst részben megépítették az 1980-as évek végén a szovjet űrprogram részére. Ennek már volt egy hátsó teherajtaja és a farokrészét is áttervezték: egyetlen függőleges vezérsíkja lett. Teherszállításra szánták. A Szovjetúnió 1991-es összeomlása és a Buran űrprogram leállítása után az egyetlen repülőképes An–225-öst 1994-ben parkolóra tették. A hat Ivcsenko Progress hajtóművet leszedték róla, hogy An–124-eseknél használják, valamint a második, befejezetlen An–225-ös sárkányát szintén elraktározták. Az első An–225-öst később újra „felhajtóművezték” és szolgálatba is állították.

Kétezerre egyre inkább szükségessé vált egy újabb An–225 mint teherszállító kapacitás, így döntés született 2006 szeptemberében, hogy be kell fejezni a második An–225-öst. A második sárkány elkészültét 2008-ra jelezték, de késett, még 2009 augusztusára sem készült el. Végül 2011 májusában az Antonov főnöke bejelentette, hogy a második An–225 Mrija szállítógép három éven belül elkészülhet, amely 250 tonna szállítására képes, és legalább 300 millió dollárba kerül, ha van, aki kifizeti.

 

Az első, és máig egyetlen An–225 2001. május 23-án kapta meg típusjogosítását. Szeptemberben, négy harci tankkal a bendőjében – 253.82 tonna rekordsúllyal – két kilométer magasba emelkedett egy ezer méteres zárt körön belül 763,2 km/óra sebesség mellett.

 

A típus első kereskedelmi célú repülése a németországi Stuttgartból indult 2002. január 3-án. A cél az omani Thumrait volt, 216.000 csomag ételt szállított az amerikai katonai személyzet számára, akik a régióban állomásoztak. A készételeket 375 raklapon helyezték el, és súlyuk 187,5 tonna volt.

 

Az An–225 azóta az Antonov Airlines flottájának igáslovává vált, olyan objektumokat szállít, amelyek másképp légi úton nem jutnának célba, mint például mozdonyokat, és 150 tonnás generátorokat. Nagy szolgálatot tesz nemzetközi segélyszolgálatoknak, mivel gyorsan hatalmas mennyiségű szállítmányt tud célba juttatni. Ez a gép 2003 júniusában An–124-esekkel együtt több mint 800 tonna felszerelést és humanitárius szállítmányt vitt el Irakba.

 

Az An–225-öst leszerződtette a kanadai és az amerikai kormány is, hogy katonai eszközöket szállítson a Közép-Keletre a koalíciós erők támogatására. 2004 novemberében a FAI (Nemzetközi Repülőszövetség) az An–225 típust a Guinness Rekordok Könyvébe foglalta. Példaként szerepelt egy teherszállítás 266.000 euróért: egy óriási kéményt szállított a gép Dániából Kazahsztánba 2008-ban.

 

A valaha volt legnagyobb, egyetlen tárgyat, amit légi úton szállítottak, 2009. augusztus 11-én rakták be az An–225-ösbe. Ez egy 16,23 m hosszú és 4,27 m széles generátor volt, amit Örményországnak vittek egy gázgyár számára, súlya elérte a rekord 189,09 tonnát.

A gép 2010 februárjában 108 tonna gépészeti felszerelést szállított Japánból Santo Domingóba, a Dominikai Köztársaságba a földrengés-sújtotta Haiti számára.

A világ leghosszabb méretű air cargóját 2010. június 11-én szállította az An–225, amikor két új, 42 méteres szélturbina-lapáttal szállt fel a kínai Tianjinből Dánia felé.

Az Antonov An-225 Mrija (ukránul: Антонов Ан-225 Мрія, azaz Álom, NATO-nevén Cossack) az Antonov tervezőirodában fogalmazódott meg az 1980-as években. Ez ma a világ legnehezebb repülőgépe. Elsősorban a Buran űrsikló hordozását várták tőle; a sikeres An–124 Ruslan alapjaira épült jóval nagyobb kivitelben.

Az Antonov An–225 arra készült, hogy felvigye az Energia rakéta fokozatait és a Buran űrsiklót a szovjet űrprogram számára.

 

Az An–225 először 1988. december 21-én emelkedett a levegőbe. A párizsi légibemutatón 1989-ben kiállították, majd a farborough-i bemutatón 1990-ben repült is. E típusból kettőt rendeltek, de csak egyet sikerült befejezni (farokjele UR–82060). Rendkívül nehéz és túlméretes terhet képes szállítani 250.000 kg-ig a belsejében, vagy 200.000 kg-os terhet a felső törzsrészen, aminek hossza 70 méter lehet.

 

A második An–225-öst részben megépítették az 1980-as évek végén a szovjet űrprogram részére. Ennek már volt egy hátsó teherajtaja és a farokrészét is áttervezték: egyetlen függőleges vezérsíkja lett. Teherszállításra szánták. A Szovjetúnió 1991-es összeomlása és a Buran űrprogram leállítása után az egyetlen repülőképes An–225-öst 1994-ben parkolóra tették. A hat Ivcsenko Progress hajtóművet leszedték róla, hogy An–124-eseknél használják, valamint a második, befejezetlen An–225-ös sárkányát szintén elraktározták. Az első An–225-öst később újra „felhajtóművezték” és szolgálatba is állították.

Kétezerre egyre inkább szükségessé vált egy újabb An–225 mint teherszállító kapacitás, így döntés született 2006 szeptemberében, hogy be kell fejezni a második An–225-öst. A második sárkány elkészültét 2008-ra jelezték, de késett, még 2009 augusztusára sem készült el. Végül 2011 májusában az Antonov főnöke bejelentette, hogy a második An–225 Mrija szállítógép három éven belül elkészülhet, amely 250 tonna szállítására képes, és legalább 300 millió dollárba kerül, ha van, aki kifizeti.

 

Az első, és máig egyetlen An–225 2001. május 23-án kapta meg típusjogosítását. Szeptemberben, négy harci tankkal a bendőjében – 253.82 tonna rekordsúllyal – két kilométer magasba emelkedett egy ezer méteres zárt körön belül 763,2 km/óra sebesség mellett.

 

A típus első kereskedelmi célú repülése a németországi Stuttgartból indult 2002. január 3-án. A cél az omani Thumrait volt, 216.000 csomag ételt szállított az amerikai katonai személyzet számára, akik a régióban állomásoztak. A készételeket 375 raklapon helyezték el, és súlyuk 187,5 tonna volt.

 

Az An–225 azóta az Antonov Airlines flottájának igáslovává vált, olyan objektumokat szállít, amelyek másképp légi úton nem jutnának célba, mint például mozdonyokat, és 150 tonnás generátorokat. Nagy szolgálatot tesz nemzetközi segélyszolgálatoknak, mivel gyorsan hatalmas mennyiségű szállítmányt tud célba juttatni. Ez a gép 2003 júniusában An–124-esekkel együtt több mint 800 tonna felszerelést és humanitárius szállítmányt vitt el Irakba.

 

Az An–225-öst leszerződtette a kanadai és az amerikai kormány is, hogy katonai eszközöket szállítson a Közép-Keletre a koalíciós erők támogatására. 2004 novemberében a FAI (Nemzetközi Repülőszövetség) az An–225 típust a Guinness Rekordok Könyvébe foglalta. Példaként szerepelt egy teherszállítás 266.000 euróért: egy óriási kéményt szállított a gép Dániából Kazahsztánba 2008-ban.

 

A valaha volt legnagyobb, egyetlen tárgyat, amit légi úton szállítottak, 2009. augusztus 11-én rakták be az An–225-ösbe. Ez egy 16,23 m hosszú és 4,27 m széles generátor volt, amit Örményországnak vittek egy gázgyár számára, súlya elérte a rekord 189,09 tonnát.

A gép 2010 februárjában 108 tonna gépészeti felszerelést szállított Japánból Santo Domingóba, a Dominikai Köztársaságba a földrengés-sújtotta Haiti számára.

A világ leghosszabb méretű air cargóját 2010. június 11-én szállította az An–225, amikor két új, 42 méteres szélturbina-lapáttal szállt fel a kínai Tianjinből Dánia felé.

Kapcsolódó hírek