A Malévnél kisebb, önálló légitársaság életképtelen?

Nagy kihívásnak nevezték a megkérdezett légi közlekedési szakértők a Malév tervezett átalakítását, vagy egy új légitársaság létrehozását úgy, hogy a cég megszabaduljon a 100 milliárdos adósságától, de megmaradjanak repülési jogai, és abban is egyetértettek, hogy a jelenleginél kisebb, önálló légitársaság szinte biztosan működésképtelen lenne.

Fellegi Tamás azt mondta: előrehaladott tárgyalások folynak európai befektetőkkel egy új, Budapest-központú magyar nemzeti légitársaság létrehozásáról.

Érsek M. Zoltán elmondta, hogy egy olyan légitársaságnak, amelynek nincs saját vagyona – ilyen a Malév is, hiszen a gépeit lízingeli – a legfontosabb értéke a márkaneve és az útvonalhálózata, a repülési jogai. Utóbbiak közül a legértékesebbek az Európai Unión kívülre, főként Kelet-Európába és a Közel-Keletre szólnak, de az EU-n belül is vannak értékeik, amelyek közül „az arany tojást tojó tyúkot”, a Heathrow-i leszállási jogot, a Malév komoly pénzért adta ugyan el, de ez is csak a töredéke volt annak, amit valójában ért, – főleg hosszú távon.

Ha „egyszerűen bezárják” a Malévet az adósságokkal együtt és új légitársaságot hoznak létre, akkor ezek a jogok odavesznek, ezért ezt nem tartotta járható útnak a szakértő. Az az igazi kihívás, hogy olyan megoldást találjanak, amellyel megtartják a jogokat, de a veszteségeket leírhatják. A repülési jogok akkor maradhatnak meg, ha a légitársaság többségi tulajdona magyar kézben marad.

Emlékeztetett rá, hogy a légitársaságokra – különösen ebben a régióban – elég rossz idők járnak. A román társaságot és a szerbet sem sikerült eladni, és nem járt sikerrel a cseh és a lengyel légitársaság privatizációja sem. Most azok a cégek tudnak fennmaradni, amelyek méretgazdaságosak – nem véletlen, hogy a holland KLM-et is megvette az Air France –, komoly útvonalhálózatuk és nagyszámú utazóközönségük van – mondta Érsek M. Zoltán. Véleménye szerint aki előre gondolkodik az nem kisebb, hanem ekkora, vagy nagyobb légitársaságra szavaz. Egy önálló kis légitársaság még nagyobb kudarc lenne véleménye szerint.

Az eredményes működés szempontjából az is nagyon fontos, hogy milyen flottája van egy légitársaságnak – még a gépek ülésszáma is számít –, milyen desztinációba repül, és milyen szövetségi rendszerhez tartozik, márpedig Érsek M. Zoltán szerint a Malévnek ezen a területen is jelentős problémái vannak.

A Malév jelenlegi helyzetét és az idevezető utat bemutató Fehér könyv összeállítását a szakértő helyesnek nevezte. „Jó dolog a múlt feltárása, a hibákból lehet ugyanis tanulni. Egy új légitársaság, vagy a Malév további működésében – a múlt tanulságai alapján – kulcskérdés egy jó helyzetértékelésen alapuló középtávú stratégia, annak következetes megvalósítása és a politikamentesség” – tette hozzá.

A lehetséges befektetőkről annyit mondott: látszik, hogy iparági befektetők nem nagyon foglalkoztak a Malévvel, ahogy a régiós társakkal sem. Ugyanakkor úgy vélte, hogy Budapestnek bőven van kiaknázatlan kapacitása és a teherszállítás is jó potenciállal rendelkezik, a lehetséges befektetőknek azonban nagyon kell hinniük a régió fejlődésében. Azt kizártnak tartotta, hogy fapados cégek vegyenek részt az új társaságban, „az teljesen más üzleti koncepció”. „Ugyanakkor ha nem lenne nemzeti légitársaság, akkor a turisztika és a gazdaságfejlesztés szempontjából a repülés területén nem lennék a magunk urai”.

Egy másik, neve elhallgatását kérő szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy volt már rá példa, hogy veszteséges légitársaságot szüntettek meg, és hoztak létre helyette újat, amelyik eredményesen működik. Ez történt például a Swissairrel. A Malév jelen állapotában nem finanszírozható tovább – szögezte le a szakértő, aki szerint „tabula rasára” van szükség és a Malév tevékenységének újraszervezésére. A ferihegyi forgalom idei növekedése azt jelzi, hogy van fejlődési potenciál, és Budapest geopolitikai elhelyezkedését is jól ki lehet használni. Ha megszűnne a Malév, lenne helyette más, például a Lufthansa vagy a WizzAir, amelyik betöltené a piaci űrt – hangsúlyozta.