A Naprepülő és a tornádóövezet

iho   ·   2016.05.22. 13:45
cim

A  Solar Impulse 2 két utolsó repülése jól demonstrálja, milyen körülmények között zajlik a földkörüli út egyes szakaszairól a döntés, illetve hogy ezeket a döntéseket mi határozza meg: olykor viszonylag meglepő eredménnyel. Például az sem volt benne az eredeti „menetrendben”, hogy a Naprepülő az arizonai Phoenixből épp az oklahomai Tulsába repüljön az amerikai kontinens átszelése közepette: a válasz röviden az időjárás, kicsit közelebbről nézve persze még bonyolultabb a dolog.

Phoenixből nézve a New Yorkig vezető vonalat, a repülés több okból is kockázatos, a döntések a repülésekről pedig nagyon körültekintően kellett, hogy megszülessenek. Egyrészt számolni kell a Sziklás-hegység déli övezeteinek nem épp barátságos időjárásával, a továbbiakban pedig a törékeny nagy madárnak épségben kell átjutnia az Egyesült Államok középső területein – a tornádóövezeten.

Tulsa: start napkelte előtt...

És a tornádók fő szezonja bizony már beköszöntött, többek közt épp ez késztette a jó időre váró Solar Impulse-csapatot, hogy valamiféle továbbrepülésben gondolkodjon, annak ellenére, hogy a meteorológiai jelentések még nem voltak túl kedvezőek kelet, a következő tervezett leszállóhely, Kansas City felé. Az is türelmetlenné tette a stábot, hogy a gépre vár még egy hosszú óceáni átrepülés, márpedig június 21. után rövidülnek már a nappalok, ami annyit jelent, hogy a többnapos, egyfolytában tartó atlanti átkeléshez kevesebb lesz a nappali idő feltölteni a napsütésben az akkumulátorokat.

A monacói irányítóközponttal történt hosszú egyeztetés során be kellett látni, hogy Phoenixből a korábbi tervek szerint egy repülésből nem lehet elérni Kansas Cityt. Amit meg lehet valósítani, az leszállás vagy Albuquerque repülőterén, ahol a mobil hangárt lehet használni, vagy tovább repülni a tornádóövezetig, ott viszont egy olyan légikikötőt kell találni, ahol fix hangárban vészelheti át a gép az esetleges szélviharokat.

Dayton: leszállás napnyugta után

Tulsa repülőterére azért esett a választás, mert az American Airlines lehetővé tette az ott lévő hatalmas hangárának a használatát. Erről értesülve alig huszonnégy óra alatt előkészítették a repülést, ami május 12-én meg is történt, Piccarddal a pilótafülkében. Most szombat-–vasárnap pedig sikeresen továbbrepült a gép André Borschberg vezetésével Tulsából Daytonba, aminek megvolt a maga spirituális jelentősége, hiszen Dayton volt az otthona a motoros repülést sikerre vivő Wright-fivéreknek.

Szóval ezért kell kisebb szakaszokban átrepülni az Egyesült Államokat, annak ellenére, hogy a gép a Csendes-óceán felett már egyértelműen bebizonyította, gyakorlatilag csak a pilóta oxigénellátása és kitartása jelent határt annak, mennyi időt tölthet a Solar Impulse a levegőben. Maga a gép a gondosan kidolgozott repülési profillal végig bírná: nappal emelkedik és közben feltölti az akkumulátorokat, éjszaka pedig minimális áramfelhasználás mellett siklik és süllyed nyolcezerről kétezer méter körüli magasságra, hogy a napfelkeltével újra kezdődjön az energia gyűjtése és az emelkedés. A Hawaii-n lezajlott javítási munkálatok révén most már persze a pilóta is többet pihenhet, mert jól működik a robot.

Szelfi valahol a Mississippi környékén

De a biztonságos repüléshez ez nem elég a veszélyesen gyorsan változó körülmények között, hiszen ha nem sikerül kiszámítani a dolgokat, akkor a gép ugyan csodálatosan szép időben startol hajnalban, de éjszaka már veszélyes szelek közepette kell leszállnia. Figyelemre méltó fejlemény, ha mondjuk a földhöz viszonyítva a szédületes nyolcvan kilométeres óránkénti sebességre gyorsítja a kedvező szél a gépet, de ha a szél erős, az lehet az előjele egy nagyobb viharnak is, ami azonban végzetes lenne.

Az idő is tehát némiképp szorít, miközben azért egy-egy leszállás alkalmával már azért sem lehet azonnal továbbrepülni, mert gondolni kell azokra az ezrekre, akik szeretnék közelebbről is megnézni a gépet, ha már a városukba érkezett a különös szerkezet. És kell, hogy legyen idő a földkörüli repülés igazi céljának propagálására, a tiszta energia fontosságának, illetve, épp a Naprepülő útja révén a tiszta energia felhasználása lehetséges mivoltának hirdetésére. Igaz, azt, hogy ez tényleg még csak a jövő energiája, épp az is bizonyítja, mennyire óvatosan kell végigszervezni a Solar Impulse útjait.

Stílszerű fogadtatás – a másik pilóta, Piccard részéről – Wrighték városában

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk! Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!

Kapcsolódó hírek