Aki együtt zuhant le a gépe konyhájával

Önmagában nem szenzáció, ha valaki túlél egy repülőgép-katasztrófát. Vesna Vulovic esete azonban negyven éve egyedülálló.

Véletlenül, némi adminisztrációs bakinak köszönheti egy hatvankét éves szerb nő a világhírét. Ha a JAT (Jugoslovenski Aerotransport, Jugoszlávia nemzeti légitársasága) nem osztja be Vesna Vulovićot véletlenül egy azonos keresztnevű kolléganője helyett a Stockholmból Koppenhágán és Zágrábon keresztül Belgrádba tartó járatra, akkor az, ami 1972. január 26-án történt, csak egy lenne az akkor még kevésbé ritka repülőgép-katasztrófák közül.

A YU-AHT lajstromjelű DC–9-32-es 23 utassal és ötfős személyzettel már félúton tartott Zágráb felé, amikor az NDK és Csehszlovákia határánál levő Hermsdorfot elhagyva robbanás rázta meg a gépet. A kapitánynak esélye nem volt arra, hogy a helyzetet kezelje, mivel a repülőgép több darabra hullott, és egy kivétellel mindenki, aki a fedélzeten volt, életét vesztette.

A huszonkettedik életévét bő három hete betöltött utaskísérő, Vesna Vulović éppen a farokrésznél levő konyhában dolgozott, mikor a robbanás történt, ráadásul a zuhanás alatt nem is esett ki onnan. Talán ez menthette meg az életét, de sokkal inkább az, hogy a Srbská Kamenice környékén becsapódó roncs egy vastag hóréteggel borított hegyoldalra zuhant, így a földet érés következtében ébredő erőhatások nem voltak olyan nagyok.

Ez mindenesetre még mindig nem lett volna elég az életben maradáshoz: a környéken lakó Bruno Henke, aki a második világháború alatt a német hadsereg egyik orvosa volt, nem sokkal később érkezett a helyszínre, és elsősegélyt nyújtott a súlyosan sérült lánynak. Koponya- és többszörös bordatörést szenvedett, ezenkívül mindkét lába is eltört és belső sérülései is voltak. Huszonhét napi kóma után ébredt fel Prágában.

Felépülése után, mert szinte teljesen, maradandó károsodások nélkül meggyógyult, továbbra is a légitársaságnál maradt. A repülést viszont orvosi tanácsra nem folytatta, bár néhány forrás szerint egyszer-egyszer mégis repült. Ehelyett a jegykiadó osztályon dolgozott tovább, míg nyugdíjba nem ment. A történtek valóságos nemzeti hőst faragtak az utaskísérőből, talán ez közrejátszhatott abban, hogy a Milosević rendszere ellen megfogalmazott kritikái ellenére nem bántották. 1990-ben hivatalosan is átvehette a Guinness-rekordért járó címet Paul McCartneytól.

A merényletet az usztasák, azaz horvát szélsőségesek vállalták magukra, így az okok kiderítése nem tartott sokáig. De 2009-ben a német ARD rádió munkatársai egy újabb elmélettel álltak elő, miszerint a gépet a csehszlovák légierő lőtte le, amit mindenesetre igen kínos lett volna bevallani. Eszerint egyébként a gép valójában nem tízezer, hanem csak pár száz méter magasan repült, mikor felrobbant, ugyanis hajtóműhiba miatt kényszerleszállást kísérelt meg azon a lőtéren, ahonnan lelőtték.

A horvát szál viszont jól jött a jugoszláv időkben, hiszen a szerbek és a horvátok közismerten nem kedvelik egymást, így a belgrádi rezsim ismét a horvátokat terhelő mozzanatok birtokába jutott. Ki tudja, mi az összefüggés, de mindenesetre Jugoszlávia 1974-es új alkotmánya több önállóságot adott az egyes tagköztársaságoknak.

Legyen bármi is az igazság, Vesna Vulović sorsa nem mindennapi, akkor sem, ha tízezer méterről zuhant le, akkor sem, ha néhány száz méterről: mégiscsak ő volt egy tragikus történet egyetlen túlélője. 1972. január 26-a alighanem a második születésnapja lett.